„A puszta embere a szíve által lát”

Elsőként a hortobágyi csikósok vonultak be karikás ostoraikat csattogtatva, majd a közönséget a lovak fektetésével kápráztatták el, később pedig újra felszálltak a heveder nélküli nyeregbe. Őket a puszta ötösök követték, akik az erősödő tapsviharra még sebesebben vágtattak. A hajtók szemkápráztató egyensúllyal tartották magukat a veszélyes mutatvány közben. A debreceni kettes huszárok alakulata és az ötösfogat Debrecen város díszhintóját fogta közre. A kíséret után a versenyfogatok, majd az ökrösfogatok vonulását láthattuk.

Fülöp Bernadettet, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetőjét büszkeséggel töltötte el, hogy az egyik legrégebbi hagyományokkal rendelkező lovasversenyt és ünnepet azon a helyszínen rendezhették meg, amely 2021-ben elnyerte a Magyarország Legszebb Birtoka címet.

– A Lovasnapokon fontos szereppel bír az ünneplés, emellett a nemzeti kultúránk bemutatása és megőrzése. Hungarikumokból nem lesz hiány a rendezvényen, láthattuk a magyar huszárokat, cifraszűröket, karikás ostort, és valószínűleg cimbalmot is fogunk hallani.

– A debreceniek számára mi sem természetesebb, minthogy jelen legyenek a Hortobágy mindennapjaiban és ünnepein. Hiszen a várost és a pusztát évszázados kapcsolatok fűzik össze. Nem lennének a debreceniek cívisek a Hortobágy nélkül. Meglehet – köszönhetően az Európában is egyedülálló gazdasági fejlődésnek – Debrecent mostanában úgy ismeri az ország, mint a lóerők városát. De ez nem jelenti a hagyományainknak és az identitásunknak a feladását. Nem feledjük el, kik a cívisek, és honnan épül ez a város évszázadok óta – mondta Puskás István. Debrecen alpolgármesterének meggyőződése, hogy a cívis mentalitásban a természethez, a Hortobágyhoz és a lovakhoz való szoros viszony mit sem változik. A lovak szeretete éppúgy része a város életének, mint ahogy évszázadokkal ezelőtt az őseinknek.

– Ünnepeljük a pusztát, a világörökség részét, a Kárpát-medence egyik gyöngyszemét, az itt élő pásztorembereket, a vidéket. Mert a vidék az ország lelkiismerete, sűrű szövete, amely a nemzet értékeit, kincseit egybetartja, megvéd a külső és belső ármányoktól. 

A puszta embere a szíve által lát, gondolkodik, beszél és tesz. Nem sokat beszél, de amit mond, annak súlya van. Amit tesz, az maradandó

– mondta nyitóbeszédében Dallos Gyula örökös magyar bajnok, mesteredző, miniszteri biztos.

A sport nemzetközi nagykövete kiemelte, a 21. században – ahol a virtuális és liberális szemlélet a teremtett világ értékeit, erejét kétségbe vonja – a legfontosabb, hogy a fiatal generációt a lovaskultúra által a valódi természethez visszavezessük.

– A lovaglás az eszköz az ember nevelésében, mert az állattal közös tevékenység megérinti a testet és a lelket. Egy nemzetet felemelő és egészségben tartó erő. A Kárpát-medence népeinek a ló a szabadság és az összetartozás jelképe. Ősrégi kultúránkat, őseink dicsőségét és tudását a ma pásztoremberei a 21. században is vegytisztán tudják visszaadni – emlékeztetett Dallos Gyula.

A megnyitó után a nézők az örökös pásztorokat köszöntötték, akik minden esztendőben a kihajtási és a behajtási ünnepségen, a gulyásversenyen és a Hortobágyi Lovasnapokon is tiszteletüket teszik. Megemlékeztek Garai János örökös pásztorról, aki nemrégiben az égi legelőkre távozott.

Hajnal László