Hajdúböszörmény csodás értékei a vásznakon, metszeteken

Együtt, közösségben Hajdú-Bihar megyében címmel indított a megyei önkormányzat július végén felnőtteknek szóló alkotótáborokat, melyek célja a helyi értékek, hagyományok felelevenítése és megismertetése, valamint a közösség, a helyi identitás erősítése a résztvevők alkotásai által. A táborozók az egyéni látásmódjukon keresztül mutatják be a megye nevezetességeit, értékeit és hagyományait, valamint megismerkednek a tábori helyszínek képzőművészeti alkotásaival, tárgyi emlékeivel, építészeti örökségeivel és a helyi közösségek tagjaival. Eddig Kabán és Nádudvaron rendeztek táborokat, augusztus 8. és 12. között pedig Hajdúböszörményben.  

A Sillye Gábor Művelődési Központban zajlott az alkotói munka a kedd délutáni ottjártunkkor. Az alkotótábor szakmai irányítása Tamus István grafikus, festő felügyelete alatt történik, akitől megtudtuk: a résztvevők között vannak gyakorlottabbak és kezdők is , valamint rajztanárok, akik az ötnapos turnuson szeretnék még jobban elmélyíteni művészi tudásukat.

Hangsúly a helyi történeti emlékeken 

– Akik itt vannak, szerették volna, ha szakmai irányítás mellett még jobb színvonalú munkákat hozhatnak létre. Az itt elkészült munkákat később kiválogatjuk, és majd jövő év tavasszal egy kiállításon be is mutatjuk – osztotta meg kérdésünkre a grafikusművész. Az alkotók különféle grafikai technikákkal dolgoznak, mint például a magas- és mélynyomású linóleummetszés, továbbá akvarell és rajz. Igyekeztek olyan megoldásokat választani, amelyek beleférnek az ötnapos tábor időkeretébe. 

– Nagy hangsúlyt fektetünk a helyi művészeti, kulturális értékekre. Hajdúböszörmény erre kiválóan alkalmas, hiszen itt van egy Káplár-, Pál-Nagy Zsigmond- és Magi Zoltán-hagyaték is. Illetve itt található a skanzen, ami a helyi építkezés korabeli történetét eleveníti fel – emelte ki Tamus István, aki példaként hozta fel a város jellegzetes kapuit, a református és görögkatolikus templomokat, valamint a hajdú ősök megjelenítési formáit is.  

Évtizedek óta meghatározó hobbi 

Az egyik asztalnál Katona Irén egy tájkép megfestésén dolgozott. Mint elmondta, annak idején Bíró Ferenc volt a rajztanára, ő inspirálta a festésre. Később a család, gyerekek, majd unokák mellett azonban nem sok ideje jutott eme hóbortjában elmélyülni. 

– Negyvenkét éves voltam, amikor elkezdtem komolyabban foglalkozni a festéssel. A helyi és környékbeli művésztelepeket látogattam, és igyekeztem minél többet tanulni, elmélyíteni a tudásomat.  Az első kiállításom 1998-ban volt – idézte föl a ma már nyugdíjas asszony. Leginkább realista stílusban fest, és elő is vett egy fényképet a művelődési központtal szemben lévő református templomról, majd a festményét is, amit a fotó alapján készített. Alkotásainak egyike megtalálható például a székesfehérvári Szent György Kórházban is. 

Hajdú hősök a metszeteken 

Egy másik asztalnál a rajz- és történelemszakos tanárként dolgozó Gárdonyi Sándor munkálkodott. Mint elmondta, ő linómetszéssel foglalkozik, amely egy magasnyomású grafikai eljárás. 

– Ennek az a lényege, hogy ami részeket kimetszettem, az nyomás után fehér marad, amit pedig nem metszettem ki, az megjelenhet feketében, sárgában vagy bármilyen tetszőleges színben, amit használok – ismertette röviden az eljárást. Az iskolai órák mellett szakköri szinten is tart különböző grafikai, rajz- és festőfoglalkozásokat a diákjainak. Most a Hajdúböszörményben lévő szobrok alapján készít metszeteket.  

Egymásra épülő programok 

– Két olyan pályázata van a megyei önkormányzatnak, amely a megyei, helyi identitást erősíti. Ezek technikailag ugyan különböznek egymástól, de mindkettő ugyanazt a filozófiát követi, csak más megközelítésekkel. A közösségi akciók, különféle programok mind azt a célt szolgálják, hogy a Hajdú-Bihar megyei múltat, hagyományokat közelebb vigyük az emberekhez. Ezeknek a pályázatoknak részei például az ingyenes színházi programok, a négy legendárium és ezek az alkotótáborok is – ismertette kérdésünkre Bulcsu László, a szervező Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke.

Kifejtette azt is, hogy ezek a kezdeményezések nagy sikert arattak, emiatt is terveznek egy bábszínház-sorozatot is elindítani, amely történelmi eseményeket mutatna be. Ezek mellett az elkészült egyházi legendáriumokból is további példányok után érdeklődnek a települések elszármazottai. – A megyében egyébként korábban is működtek alkotótáborok, amelyek leginkább a művészi tudás elmélyítését szolgálták. Az Együtt, közösségben Hajdú-Bihar megyében alkotótáborok alkalmával a hangsúly inkább az értékteremtésre, értékek továbbadására és a hagyományok megőrzésére tevődik át – fogalmazott. Meglátása szerint a különböző projektelemek nemcsak céljaikban kapcsolódnak egymáshoz, hanem egymásra is tudnak épülni: egy színházi előadásban megjelenhet az a történet, amelyet az elkészült legendárium mutat be. A legendáriumban megjelenő történelmi személyről készülhet egy kép, illusztráció, mégpedig például egy rézmetszet vagy egy portré formájában is.

Bekecs Sándor