Megnyitott a magyar kultúra új szentélye, a debreceni Csokonai Fórum

Az új színház ötlete egy 2005-ös városi tervezetben szerepelt először. Az ünnepélyes megnyitó a 350 fős Latinovits Zoltán teremben zajlott, emellett az épületben a Kóti Árpád terem 150 fő befogadására alkalmas, és az Aszimmetria Éttermet szintén úgy alakították ki, hogy színházi produkciók megvalósítását is szolgálhassa. A Csokonai Fórum épületét a történelmi egyházak vezetői, Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi főegyházmegye érsek-metropolitája; Palánki Ferenc, debrecen-nyíregyházi megyéspüspök és Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke áldotta meg a keddi megnyitón, majd Debrecen polgármestere, Papp László köszöntötte a megjelent vendégeket.

Őrzője lesz az anyanyelvnek

A városvezető elmondta, az elmúlt két és fél évtized folyamatos és dinamikus fejlődést, rengeteg változást hozott Debrecennek, de a mai nap minden múltbéli történést figyelembe véve az egyik legkülönlegesebb alkalom. – Túlzás nélkül mondhatom, ez a mostani történelmi pillanat – hangsúlyozta, Jókai Mórt idézve hozzátette, hogy a Csokonai Nemzeti Színház mellett az új teátrum is őrzője lesz az anyanyelvnek. 

– Anyanyelvünk és kultúránk olyan szellemi kötelék, amely minden magyart összeköt és összetart, éljen bárhol a világban. Nemzeti kultúránk ügye olyan kötelezettséget ró ránk, melynek jegyében értékeit ápolni, a világot ezáltal gazdagítani, a következő generációknak pedig átadni kell azt. Azzal, hogy Debrecenben most új színházat avatunk az értékteremtés és az értékőrzés mellett a jövőbe vetett hitünket is kifejezésre juttatjuk. Hiszünk a kultúra, a művészet megtartó és nemzetet összetartó erejében. Hiszünk abban, hogy irodalom, a színjátszás, a zene, a tánc olyan nemzeti és egyetemes értékeket képes teremteni, megőrizni és közvetíteni, amelyek nélkül képtelen lennénk minőségi életet élni, sőt egyáltalán létezni – fogalmazott a polgármester.

Nem pusztán túlélni, élni kell

A jeles alkalomra Novák Katalin is eljött. – A kultúra él és életet ad – hangsúlyozta a köztársasági elnök. Emlékeztetve a jelenkor nehézségeire kiemelte: a háború, a járvány, a gazdasági kihívások közös jellemzője, hogy útját akarják állni az életnek. De mint fogalmazott, az életnek, és ahogy a kultúrának végső soron semmi sem állhat az útjába. Elemi szükségletnek, mindennapi betevőnek nevezte a kultúrát, s Cicero klasszikus szállóigéjét idézve arra mutatott rá: intés, figyelmeztetés, hogy „Háborúban hallgatnak a múzsák”.

– Éppen a kultúra képes enyhíteni a fájdalmat, oldani a félelmet, segíteni a megbékélést. Megérteti, hogy mit kell, mit érdemes tanulnunk, tovább vinnünk a nehéz pillanatokból. Emlékeztet bennünket arra, hogy nem pusztán túlélni, élni kell – szólt az ünneplő közönséghez. Szerinte a kultúráról lemondani a gondterheltebb korokban egyet jelentene a félelmeink, a sebeink, a fájdalmaink kezeletlenül hagyásával, végeredményben a fizikai, lelki és szellemi önfeladással. – Ez a mai nap arról szól, hogy múzsák ne hallgassanak. Szerencsések vagyunk, hiszen egy olyan országban élhetünk, ahol van, ahol jut figyelem, erőforrás a kultúrára, és megvan a szándék, hogy ne csak fenntartsuk, de gyarapítsuk is, ami miénk – tette hozzá a köztársasági elnök, aki köszöntőjében arra is rámutatott: a vidéki színjátszásra a kelleténél kevesebb figyelem irányul. Éppen ezért is örvendett annak, hogy most, 44 év elteltével ismét új vidéki teátrum tárja ki kapuit a nagyérdemű előtt, s hogy e történelmi pillanat örömében osztozhatott a debreceniekkel.

Az ünnepi beszédeket követően a meghívott vendégek a Csokonai Fórum díszelőadását tekinthették meg: az új teátrum színpadán először a debreceni író, Szabó Magda Für Elise című regényének színpadi adaptációját három felvonásban, Ráckevei Anna Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész rendezésében láthatta a közönség.

Az új után nyithat a megújult is

A Csokonai Fórum, a térség és az ország jelenleg legmodernebb teátruma, amely a remények szerint valódi regionális színházzá válhat immár. Olyan szellemi műhellyé, amely tovább gazdagítja a határon átnyúló kulturális kapcsolatokat, s olyan színtérré, amely kiváló lehetőséget biztosít az anyaországi mellett a határon túli magyar, és más nemzetiségű társulatok debreceni bemutatkozására, a kortárs színház értékeinek felvonultatására. 

A legutóbbi debreceni színházátadás éppen 157 éve, 1865-ben volt: akkor avatták fel a cívisváros első és legnagyobb kőszínházát. A Csokonai Nemzeti Színház több mint másfél évszázad nyomát viseli, de már nem sokáig, ugyanis annak átfogó felújítása éppen most van folyamatban. A tervek szerint e teátrum 2023-ban fogadhatja ismét a színházszerető közönséget.

BBI