2023.03.13. 14:58
Egy-egy pikáns naptár is megbújik a Csapó utcán kiállított retrógyűjteményben – fotókkal, videóval
Régen egy hurkapálcikát kellett kilőni értük, ma több tízezer forintot is érhetnek.
Forrás: Molnár Péter
Ami sokaknak tegnap még a mindennapok részét jelentette, ma már egy retrókiállítás tárgyát képezi. Nemrég még megfordultunk egy-egy nyugati autó után a Daciák és Škodák között, ma már ez utóbbiakkal a hajdúböszörményi veteránok parkolnak le a Fórum bevásárlóközpontban. Itt látható ugyanis hétfőtől a hajdúszoboszlói Bocskai Múzeum és Dalnoky Ferenc közös retrókiállítása. Az 1970-80-as évek idejébe használati tárgyak, korhűen berendezett konyha és nappali, bakelitlemezek, naptárak, kisdobos csecsebecsék repítenek vissza.
Átányi Ajtony, a bevásárlóközpont centermenedzsere a tárlat megnyitóján emlékeztetett rá, csaknem 14 évvel ezelőtt már volt a Fórumban egy retró kiállítás, ám – mint mondta – azóta egy generáció felnőtt, valamint az ikonikus korszak örökké érdekes tematika, így főnixmadárként újra és újra feléled. Az igazgató hozzátette, a két héten keresztül megtekinthető tárlaton interaktív múzeumpedagógiai foglalkozásokkal is várják az iskolai csoportokat, a koronát pedig Soltész Rezső fellépése teszi fel a rendezvényre.
Retrókiállítás nyílt Debrecenben, a Csapó utcai bevásárlóközpontban
Fotók: Molnár Péter– Turisztikai városként – főleg a fürdő miatt – számos ember megfordul Hajdúszoboszlón – mutatott rá Majoros Petronella alpolgármester. Mint mondta, a város ezen túllépve az elmúlt években eltökélt szándékkal indult el azon az úton, hogy a kulturális értékeket erősítse, ezért különböző attrakciókat, fejlesztéseket vittek véghez. Megemlítette a nyári idegenforgalmi szezon, valamint a Tavaszi Művészeti Napok színes programkínálatát.
Örömét fejezte ki, hogy a debreceniek Hajdúszoboszló kulturális arcát is megismerhetik. Elmondta, habár nem bővelkednek műemlék jellegű épületekben, várakban, kastélyokban, azonban a Bocskai Múzeum az elmúlt tíz évben hatalmas ugrással tört az élre a kulturális piacon.
A kiállításból számomra a legkülönlegesebbek és a legmeghatóbbak a ’70-es és ’80-as évek plakátjai, melyek sokkal csodálatra méltóbbak, mint a mai reklámeszközök, mivel nagyon sok humor is van bennük
– vallja Majoros Petronella.
Forrás: Molnár Péter
Bihari-Horváth Lászlótól, a Bocskai Múzeum igazgatójától megtudtuk, a kiállításon az ország egyik legnagyobb retrógyűjteménye látható.
– A retrókiállítás egyszerre egy nosztalgikus életérzést adó tárlat, emellett egy társadalom- és politikatörténeti korrajz. A 70-es évek nappaliját, konyháját, járműkultúráját bemutató installációk sokak gyermekkorát megidézik, ugyanakkor egy puha diktatúra időszakát is bemutatják – vázolta fel az igazgató. Bihari-Horváth László szerint ekkor – hogy elkerüljék az ’56-os forradalom megismétlődését –egy olyan életmódot szerettek volna beállítani, ami a korábbi korszakok nélkülöző életszínvonalát meghaladja. Rávilágított, az egypártrendszer sokakat jólétben tartó, mégis korlátozó ideológiája kiütközik a bemutatott tárgyakon.
Dalnoky Ferenc, a gyűjtemény tulajdonosa felidézte, 2006-ban kezdte el beszerezni a kiállított retró csemegéket, melyeket illusztrációnak szánt a Homokkerti capriccio című könyvéhez. Zsibogókon, piacokon kezdett keresgélni. Számos dolgot csak nehezen tudott fellelni, ilyen volt a kacsintós pénztárca, amelynek megszerzéséhez még a maga idejében is két hurkapálcát kellett eltalálni az ügyes férjeknek a céllövöldében. Szépen hízott a gyűjtemény, de miután tele lett a garázs a retró tárgyakkal, és nem fért be a fűnyíró, ultimátumot kapott a feleségétől: vagy a kollekciónak talál új helyet, vagy azzal együtt magának is. Így került Hajdúszoboszlóra a gyűjtemény.
Forrás: Molnár Péter
Dalnoky Ferenc a Haon érdeklődésére elmondta, a Fórumban a teljes tárlat tizede látható:
A Bocskai Múzeumban már rettegnek, ha meglátnak az ajtóban, mert már nincs hely. A tematikus gyűjteményt a ’60-as évektől a rendszerváltásig próbáltuk beállítani, de mindig találunk valami újat
– mondta. Példaként említette a régi Zsigulik sebváltóján lévő, gyantával beöntött díszeket. Mint fogalmazott, ezeket a filléres dolgokat az autókkal együtt bezúzták, ma már tízezer forintot is elkérnek egy-egy darabért, és ebből sorozatok is megtalálhatóak.
Számára kedves ritkaság az Ikarus 66-s faros busz, melyet a gyerekek madzagon húztak maguk után május elsején. Emellett nagy becsben tartja az iskolai takarékbélyegeket is, amiket a betétkönyvbe ragasztva egy Kemping kerékpárt is össze lehetett hozni. A bútorszállító Rába kamion-makettnek a piaci értéke százezer forint körül van, volt NDK-sok pedig egymillió forintot is adnak egy Simson motorért.
A gyűjtő szerint a retró tárgyak értékét a nosztalgiafaktor határozza meg, valamint az, hogy mennyi van belőlük a piacon. Mivel egyre inkább fogynak, kukába kerülnek vagy gyűjtőknél kötnek ki a régi értékek, így az áruk is megemelkedik. A kiállítás legértékesebb példányai természetesen a járművek, azonban az apró, szép állapotú dolgoknak is jelentősen megnőtt az ára.
Az arany jó befektetés, de az, hogy egy húsz évvel ezelőtt, ezer forintért megvásárolt játék ma húszezret ér, az mond valamit
– mesélte Dalnoky Ferenc.
A gyűjtő szerint nemcsak a letűnt korok emlékeit őrzik a régi tárgyak, de sok esetben az élvezeti értékük is nagyobb. Ő még a mai napig Sokol rádiót hallgat, és azt vallja, egyedülálló élmény egy régi bakelitlemezre feltenni a tűt. Nemcsak technikában, hangzásban is más egy régi lemez: a pici sercegést és az élő hangját nem tudja a digitális zene olyan valódivá tenni. Dalnoky Ferenc úgy véli, ahogy kiszedi a port a tű alól, kiveszi a korongot a régi papír illatú borítóból, és megfordítja a lemezt, amikor lejár, egyfajta kapcsolatot biztosít a zenekarral, magával a zenével és egy egész korszakkal is.
HL
