Öt tény, amit nem tudtál a Csokonai Színház felújításáról – fotókkal

Százötvennyolc évvel ezelőtt egy októberi napon rég várt ünnepet élhettek meg a debreceniek: felavatták az első kőszínházat a városban. Jókai Mór emelkedett köszöntőt írt, a felesége, Laborfalvi Róza színész pedig előadta a jelenlévőknek. Hasonló kiböjtölt pillanat előtt állunk; hamarosan a három évnyi munka utolsó képviselői – létrák, fúrók, takarófóliák és védőmatricák az üvegfelületeken – is eltűnnek Thália templomából. Portálunk végigkövette a változásokat a 2020 nyári kiköltözéstől, a szeptemberi kivitelezői területátvételen át, a bejárásokon megmutatkozó fejlődés minden fázisáig. Most a renoválás öt olyan részletét tudtuk meg Vigh Tamástól, a Hunép Zrt. projektvezető főmérnökétől, amelyeket bizonnyal tágra nyílt szemekkel csodáltak volna a járókelők, ha nem a külső falak óvó rejtekében történtek volna.

Többezer köbméter törmelék kézről kézre

Bár a számos debreceni nagyberuházást megvalósító kivitelező cégnek a legmodernebb eszközök álltak a rendelkezésére, olykor kizárólag a legegyszerűbb módszert tudták alkalmazni: előfordult, hogy élőláncba állított ötven ember adta kézről kézre a vödörbe szedett törmeléket.

Vigh Tamás portálunknak elmondta, három helyen kellett a meglévő padlószint alá ásni közel hat méteres mélységig. A történelmi épület kívülre nem terjeszkedhetett, de sok új funkciónak teret kellett találni: az egykori kicsi gépház helyett ma hat működik benne és szolgálja a légkezelőrendszert; a forgószínpad hatalmas dobforgójának és a süllyesztési lehetőségének a térigényét is ki kellett „bányászni”. Nagy gépet nem vihettek az épületbe, egyrészt, mert a külső falakat nem bontották meg, másrészt mert a színházat díszítő műemléki értékeknek árthat a kipufogott gáz.

„Lebegő” műemléki mellvéd

A tervezés legelső pillanatától fontos törekvés volt a nézőtér átalakítása annak érdekében, hogy a közönségnek minél több ülőhelyről legyen zavartalan rálátása a színpadra. Korábban 302 állandó és 92 ideiglenes ülőhelyen tudták biztosítani a teljes értékű nézői élményt, mert a bizánci-mór stílust képviselő oszlopok itt-ott kitakarták a színen játszókat. 

Ehhez azonban el kellett távolítani az oszlopokat, méghozzá úgy, hogy a karzatok gazdagon díszített mellvédfalát nem mozdíthatták el, a teljes művelet során a helyén, azaz a „levegőben” tartották, valamint OSB-lapokkal takarták a műemléket védve a sérülésektől.

Valóságos építészeti bravúrt vittek véghez a kivitelezők: a patkó alakú karzatot, három emeleten, a teljes felületén alátámasztották és fentről lefelé kezdtek bontani, majd acélgerendákat fűztek be két közel 1 m vastagságú főfalon át. Körülményes és balesetveszélyes feladat volt a hatalmas acéltartók kézi mozgatása; az épületen belül nem használhattak emelőberendezést. A hétméternyi, harminc centiméter magas, több mázsás szerkezeti tartókat a munkások görgők és kötelek segítségével tették a helyükre három darabban. A mellvéd visszaterhelése után, hozzákezdtek az új acélgerendás födémhez és mehettek egy szinttel lejjebb ugyanezt végigcsinálni.

Európaszerte egyedülálló forgószínpad

A Csokonai Színház alkotóinak kreativitását egy Európai szinten egyedülálló, modern hang- és fénytechnológiával ellátott színpad szolgálja a jövőben. A 13 méter átmérőjű forgószínpad középső 6x6 méteres része teljesen le tud süllyedni egy szinttel mélyebbre és belesimulni egy 11 méter átmérőjű alsó színpadba. 

A színpad része egy a belső körrel akár ellentétes irányba is forgatható gyűrű, 21 személyi süllyedő és az állítható zenekari árok. A fémmonstrum 2022 májusában tett meg első körét, akkor még egy keskeny osb-lap alkotta a világot jelentő deszkákat, amelyeken Kuczmog Klaudia operaénekes állt először a polgármesternek szánt meglepetésdal eléneklésekor. A technológia bonyolultságát bizonyítja, hogy a mai napig finomhangolják a szerkezetet a szakemberek.

Mintha vihar tört volna ki a színpad fölött

Vigh Tamás a felújítás egy szürreális eseményéről is mesélt portálunknak: 16 köbméternyi víz zúdult a színpadra mindössze 8 perc alatt. Amikor a Hunép átvette az építményt, egy vizsgálat nyomán kiderült, hogy a színpad fölötti tűzvédelmi berendezés nem működik tökéletesen. A javítás utáni szakvéleményt egyeztetni kellett a katasztrófavédelemmel. A szerv jóváhagyásának feltétele az volt, hogy a kivitelező éles próbán bizonyítsa, valóban lezúdul az említett mennyiségű víz adott idő alatt. A projektvezető nem engedhette, hogy ez a sok víz folyjon, amerre utat talál magának, ezért egy ideiglenes „tölcsért” építtetett a színpad köré, majd a nézőtérről figyelte az esőztető rendszer működését. Az alsó színpad alatti mélyedésbe terelt vizet szivattyúval vezették ki a csatornába. A próba sikeres volt.

Kenyérbéllel tisztították a vasfüggönyt

A felújítás egésze során elsődleges szempont volt a műemléki értékek megőrzése az utánunk jövők számára. A kültéri szobrokat, a nézőtéri karzatmellvéd díszítését, a színpadot körülölelő vasfüggöny portréit, a közönségbüfé mennyezetének festett ékeit mind-mind hozzáértő restaurátorokra bízták.

A színházterem egyik meghatározó műtárgya a nagycsillár, amelyért Lehoczky Tivadar felelt. A fém szakrestaurátor a 2,2 x 2,2 x 4 méteres csilláróriást rossz állapotban vette át. A világítótestet a debreceni raktárból átszállíttatta a szentendrei műterembe. A hiányos karú, villamossági szempontból nem biztonságos, kopott festésű csillárt ott varázsolták régi fényében pompázóvá.

A felsorolás csak csipetnyit ad vissza az elmúlt három év megoldandó feladataiból, amelyek mindegyikéről lassan múlt időben beszélhetünk. A kivitelező heteken belül átadja az épületet, s az új évad már a megújult Csokonai Színházban indulhat. 

Megyesi-Horváth Borbála