Csokonai és Borbély Szilárd is elcsodálkozna azon, miként értelmezik műveiket a kortárs képzőművészek – fotókkal

A Kölcsey Központ Bényi Galériájában kedden 18 órakor nyitották meg azt a tárlatot, mely két, Debrecenhez ezer szállal kötődő irodalmi alkotót, Csokonai Vitéz Mihályt és Borbély Szilárdot állítja fókuszba. A tárlat megnyitóját a Debreceni Virágkarnevál egyik kiemelt eseményeként tartották számon. A Budapesti Illusztrációs Fesztivál most először Debrecen városával közösen hirdetett pályázatot, melyre olyan konkrét szövegre reflektáló narratív képi alkotásokat vártak, mely emléket állít Csokonai Vitéz Mihály születésének 250., illetve Borbély Szilárd születésének 60. évfordulójára. Ezzel a kezdeményezéssel, vagyis a vidéki városok bevonásával új hagyományt kívánnak kialakítani a fesztivál szervezői.

A debreceni kiállítás hivatalos megnyitóján részt vett és köszöntőt mondott Puskás István, Debrecen alpolgármestere, aki előbb rámutatott a cívisváros és a magyar irodalom kapcsolatára, majd arra buzdította a közönséget, hogy olvassanak minél többet a Debrecenhez kötődő költők műveiből.

– fogalmazott az alpolgármester. Puskás István beszédében arra is kitért, hogy a virágkarnevál hetében minőségi kulturális tartalmakat kínálnak a közönségnek, éppen olyanokat, mint ez a különleges tárlat is.

Jóvátétel minden kulturális tettel

A megnyitón Révész Emese, a kiállítás egyik kurátora is szólt a közönséghez. Eljátszott a gondolattal, vajon milyen volna, ha a kiállítás fókuszában álló két renitens figura – akik sosem voltak igazán otthon Debrecenben, és akiket egy időben nem érzett igazán sajátjának a város – hogyan érezte volna magát egymás korában. Keresve a két személy kapcsolódását, végül négy szempont szerint közelítette meg a víziót. Elmondta, hogy Borbély Szilárd például Csokonaiból írta a szakdolgozatát és a habilitációját is; második szempontként pedig a két tragikus sorsú figura Debrecenhez való kötődéséről beszélt.

– jegyezte meg.

Közelebb hozni a régi időket, a múlt emberét

Révész Emese az illusztrációt egyfajta fordításként értelmezte, ezzel megjelölve a harmadik kötődést, vagyis a hozzánk, nézőkhöz való kapcsolódást. Az illusztráció fordítás szövegről képre, de fordítás időben is – derült ki a kurátor elemzéséből. – Ablakot, kaput nyit ezekre a szerzőkre. Lehetővé teszik a kortárs nézők számára, akik egy képkultúrában élnek, hogy könnyebben megközelíthetőek legyenek – magyarázta. Végül, negyedik szegmensként a képekhez való kötődésről beszélt, és sok más mellett emlékeztetett arra, hogy Csokonai például nem sokat találkozhatott műveivel illusztrált formában.

A falakra csaknem négyszáz illusztráció közül a legjobb száz került ki. Az alkotásokat hétfőn helyezték ki a Bényi Galériában, s ezt követően négytagú zsűri bírálta őket. A száz illusztráció közül hármat emeltek ki, a művek alkotóit pedig elismeréssel jutalmazták a megnyitó ünnepélyes alkalmán. Harmadik helyezéssel díjazták Szabó Imola Juliannát, második Heinrich Annamária lett, az legkiemelkedőbb alkotásért pedig Bechtel Helga kapta meg az elsőnek járó elismerést.

A kiállítás szeptember 15-ig ingyenesen megtekinthető a Bényi Galériában, a Kölcsey Központ nyitvatartási idejében, naponta 10-től 18 óráig, esti rendezvények idején 19 óráig.