Könyvsarok is őrzi már Térey János emlékét Debrecenben – fotókkal

Térey János Babérkoszorú-díjas költő, író 2019-ben hunyt el váratlanul – azóta a szerző születésnapján minden évben koszorúzással, személyes hangú megemlékezéssel adóznak emléke előtt barátai, tisztelői, illetve Debrecen képviselői egykori szülőházánál, a Kétmalom utca 17. szám alatt, a halála évében átadott emléktábla előtt.

Az immáron negyedik Térey Könyvünnep alkalmával Pósán László országgyűlési képviselő köszöntőjében kiemelte: – Azért, mert az ember visel valamilyen címet, titulust, az nem jelenti azt, hogy ért is dolgokhoz – ezt azért mondom, mert laikusként nyilvánvalóan egy alkotó művészi értékét, annak helyét, nagyságát, hatását nagyon nehéz megmondani, és valamiféle ítéletet alkotni. Nem is ez a szándékom – mondta. Majd hozzátette, sokkal inkább azt szeretné kihangsúlyozni, amit Téreynek a személye, és valahogy a debreceniség és a debreceni öntudat összefüggésében láthatunk.

Identitáshoz való ragaszkodás

– Debreceni iskolákban megforduló művészeink, alkotóink elég ambivalensen viszonyultak ehhez a városhoz. Akadt, akinek nagyon tetszett, volt olyan, aki nem is vágyott vissza, ami talán érthető is, hiszen ez egy olyan város volt – és talán nem túlzok, ha azt mondom, ma is az –,

– fogalmazott Pósán László.

Mint elmondta, ez az ambivalens érzés fiatalkorban erőteljesebben működik, majd az évek elteltével mintha kisimulni látszana.

Ez valahol mindig újra és újra visszaköszön: a tudatában, érzületeiben és alkotásaiban is. Talán nem véletlen ez a hozzáállás, hiszen a régi értékek nélkül nincsenek újak. A modern kori irodalomban az uralkodó műfajok között nem szokványos, hogy szerepel a verses regény. Ez egy 19. századi tipikus műfaj, mégis a 20. század végén Térey János egy ilyen műfajt feléleszt, és nem is akármilyen színvonalon. Ez valahol jelképezi és szimbolizálja mindazt, amit a régi és az új dolgok együttese Debrecenben mindig is jelentett. Ebből adódóan a debreceni identitásnak nagyon komoly emblematikus arca és alakja lehet Térey János – jegyezte meg.

Eljövendő generáció

– Egyszerre szomorú, mégis szép megemlékezésen vagyunk – mondta beszédében Puskás István alpolgármester.

– A mostani alkalmat az teszi különlegessé, hogy Térey János hagyatéka Debrecenben talál otthonra. A Térey Könyvsaroknak köszönhetően lehetőséget kapunk arra, hogy ne csak egy írói életművet, hagyatékot tekintsünk át, hanem egy „személyiség világába” nyerjünk bepillantást – szögezte le. Kiemelve, innentől közös dolgunk, hogy az eljövendő generáció számára is megismerhető, elérhető legyen Térey János hagyatéka.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója megjegyezte, a Jóisten Térey János halálával megmutatta nekünk, hogy nincs önmegváltás, az ember nem tehet csodát, ahhoz túlságosan anyagból vagyunk. „A debreceni írónak férjként, és apaként is lett volna még dolga, de amihez nekünk, az összegyűltekhez igazán közünk van, az az alkotói hiány. Térey János úgy halt meg, hogy életközépi félfordulatban, Debrecent nézte éppen: hiánya tehát a városé is” – mondta.

A megemlékezés után megnyitották a nagyközönség előtt a Térey Könyvsarkot a Nyíl utca 2. szám alatt, amely a József Attila-díjas költő, író gyerekkorába, illetve érett írói felnőttkorába enged betekintést személyes tárgyain keresztül.