A Debreceni Református Kollégium szem előtt rejtőzködő kincsestára, a Nagykönyvtár – fotókkal

A Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára a 16. század óta szerves részét képezi a Kollégiumnak. A világot járt diákok mindenhonnan gyűjtötték a különböző tudományokkal foglalkozó köteteket, melyeket akkoriban csak a kollégiumi hallgatók és a professzorok használhattak. 1890 februárjában vált nyilvános könyvtárrá, és ma már hatszázezer kötetből álló gyűjteménnyel büszkélkedhet. Az intézmény múltjáról és jelenéről Gáborik Judittal, a könyvtár olvasótermi munkatársával és Oláh Róbert tudományos főmunkatárssal beszélgettünk.

– avatott be minket Gáborik Judit. Hozzátette, hogy kiemelkedő még az RMK-gyűjtemény (Régi Magyar Könyvtár) és a Kézirattár, ahol egykori kollégiumi diákok, mint például Fazekas Mihály, Kölcsey Ferenc, Arany János eredeti kéziratai találhatóak meg. Jelentős a hírlapgyűjtemény, amely Debrecenben egyedülálló, helyi és megyei lapok, valamint egyházi hetilapok és folyóiratok jelentős gyűjteménye, köztük más felekezeteké is. A régi könyvek és muzeális értékű dokumentumok mellett kortárs szak- és szépirodalom is megtalálható, melyek között fellelhetőek angol és német nyelvű művek is.

– A Református Kollégium híres diákjai közül Csokonai Vitéz Mihálytól Ady Endréig és Szabó Lőrincig sokan megfordultak a könyvtárban. Az egyetemi oktatók egész sora kutatta a forrásainkat, hogy a meghatározó jelentőségű tudományos műveik alapjául szolgáljon: id. Révész Imre, Varga Zsigmond, Erdős Károly, Bán Imre, Julow Viktor – osztotta meg velünk Oláh Róbert.

Kincset érő gyűjtemény, mely csodálatos környezetben érhető el bárki számára

Az állomány nagy részét raktárakban helyezték el, melyek közé tartozik a Műemlékkönyvtár is, amely egy, az elmúlt századokat idéző könyvtárterem.

– árulta el Gáborik Judit. Elmondta, nyilvános könyvtárként bárki beiratkozhat, alapvetően ugyanúgy működnek, mint bármelyik könyvtár, nyitvatartási időben bárki odalátogathat. Ami megkülönbözteti őket a többi intézménytől, az a múltidéző környezet és a több évszázados gyűjtemény.

A legkorábbi muzeális dokumentumunk egy 10. századi kódextöredék (vagyis az államalapítással közel egyidős lehet), amely a bibliai Jób könyve egy részének szövegét tartalmazza. A Zalka-antifonále a közeli váradi római katolikus egyház liturgikus kódexe volt, a maga 80*60 cm-es méretével kiemelkedik a középkori kódexek közül – büszkélkedett a különlegességekkel Oláh Róbert. – Említhetjük még az 1524. évi Luther-bibliát, vagy olyan jeles debreceni református teológusok munkáit, mint Melius Juhász Péter és Komáromi Csipkés György. Csokonai Vitéz Mihály verseinek kézirataiból szintén többet őrzünk a Kézirattárban. Különgyűjteményeinkben számos értékes ősnyomtatvány (1500 előtt nyomtatott könyv), régi Biblia és térkép van – tette hozzá.

Az intézmény népszerűsítése is fontos feladat

Igyekeznek minden lehetőséget kihasználni a könyvtár népszerűsítésére, ilyenek például az iskolai könyvtárak világhónapja, vagy az Országos Könyvtári Napok. Az utóbbival párhuzamosan rendezik meg már öt éve a Kollégiumi Könyvtári Napokat, mintegy az országos rendezvény részeseményeként, ám inkább a Nagykönyvtár egyéniségére szabva. Az országos jelentőségű eseményeken túl is igyekeznek változatos programokat szervezni a református kollégium diákjai és dolgozói, valamint a város lakói részére, ilyenek a könyvbemutatók, illetve könyvtárismereti órák. Az egyházkerület rendezvényeihez is kapcsolódnak: kitelepülnek a református egység napjára, ahol különböző akciókkal és könyvtári érdekességekkel várják az érdeklődőket. – mondta Gáborik Judit.

A hagyományos értékek találkozása a modern szemlélettel

– osztotta meg tapasztalatait Gáborik Judit. Elmondta, leginkább a Hittudományi Egyetem hallgatói használják a könyvtárat, így elsősorban az ő tanulmányaihoz való kézikönyvek és szakirodalom található meg szabadpolcon, kiegészítve szépirodalommal és aktuális folyóiratokkal.

A szépirodalmi rész teljesen vegyes, a klasszikus művektől a kötelezőkön át a kortárs magyar irodalomig minden fellelhető benne. A könyvekre való várakozás lerövidítésére néhány éve bevezették az elektronikus raktári kikérést, ami javítja a szolgáltatás minőségét, mert az olvasó így a saját otthona kényelméből (vagy a hallgatók akár két óra között is) leadhatja a raktári kérését, és amikor megérkezik a könyvtárba, már magához is veheti a kívánt könyvet. További innováció, hogy a katalógusból most már naprakészen tájékozódhatnak az olvasók az egyes folyóiratok legfrissebb, szabadpolcon elhelyezett számairól.

Így hát a könyvtár vonzerejéhez nemcsak az ódon épület hangulata, valamint a Nagytemplomra nyíló csodálatos kilátás járul hozzá, hanem a korszerű technológia és a releváns szakértelem biztosítja, hogy a Nagykönyvtár nemcsak megállja a helyét a többi intézmény között, de ki is emelkedik közülük.