A debreceni templomajtók is szélesre tárva várják a turistákat

A napkeleti bölcsekkel kezdődött a vallásturizmus – hangzott el hétfőn a másodjára megrendezett Nemzeti Vallásturizmus Fórumon, a Debreceni Református Kollégiumban. Az esemény házigazdája idén a Magyarországi Református Egyház, a célja, hogy azok számára biztosítson találkozási lehetőséget, akik aktívan részt vesznek az egyházi értékkincsekkel kapcsolatos mindennapi feladatok koordinálásában.

A megnyitón elsőként Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke köszöntötte a résztvevőket és az örökség fontosságára hívta fel a figyelmet a 16. zsoltáron keresztül. – Isten minket gazdagító örökséggel ajándékozott meg. Móricz Zsigmond tündérmezőnek nevezte a Tiszántúlt, ez a vidék a reformáció őstája, ami mára értékes termőfölddé vált. Itt képességeiket meghaladva hoztak létre templomokat az építők, amik nem pusztán isten létének szimbólumai. Egy templom sokkal több, mint orgona és padok összessége. Egy templom mindenről üzen, ami fontos, az emberi bizakodásra épített legnagyobb csoda, igazi csodaház – mondta.

Évezredes gyökerek

Papp László, Debrecen polgármestere rávilágított, hogy a vallásturizmusnak igazából évezredes gyökerei vannak. – Négy hét múlva ünnepeljük Jézus születését, aki egy betlehemi istállóban jött világra. Pásztorok és napkeleti bölcsek keltek útra belföldről és külföldről is találkozni isten gyermekével. A vallásturizmus fejlesztésével mi is lehetőséget szeretnénk biztosítani istennel, egymással és önmagunkkal találkozni – mutatott rá.

A polgármester kiemelte, Debrecen az ország egyik spirituális központja, rendkívüli infrastrukturális adottságokkal, de a vallásturizmus egy nagyon speciális terület, még tanulnunk kell, hogyan élhetünk jobban a lehetőségekkel. – Fontos, hogy a szakrális helyeknek nem pénzben megfizethető szolgáltatást kell nyújtaniuk a látogatóknak, hanem lelki felüdülést. Isten háza maradjon szent hely, nem turisztikai desztináció, de nagy a felelősségünk abban, hogy nyitott ajtókkal várjuk az érdeklődőket és értékeljük, ha valaki csak egy adott program miatt látogat meg egy szent helyet – fogalmazta meg Papp László.

Ternyák Csaba, a Magyar Katolikus Egyház Egri Főegyházmegyéjének érseke arról beszélt, hogy bizonyos szempontból a vallásturizmus korábbi megnevezése a zarándoklat. – Ábrahám volt az első zarándok, aki elindult az Úr szavára és Lukács is zarándokútként beszélte el Jézus történetét. Azonban ha tényleg csak erről lenne szó, zárva maradnának azok az ajtók, amiket szeretnénk kinyitni. A vallásturizmus meghívás azoknak, akik kívül vannak, de szívesen bejönnének. Akik keresik magukat, akik nem hívőnek deklarálják magukat, de él bennük a kíváncsiság – magyarázta, majd arra biztatott, hogy missziós lelkülettel fogadjuk a látogatókat. – Küldetésünk, hogy akik nem értik az egyházat, a vallási közösségeket vagy istent, közelebb vigyük hozzájuk azt a csodálatos titkot, ami a mi életünket újra és újra örömmel tölti fel – mondta az érsek.

Túrázni jó

Kocsis Fülöp, a Görögkatolikus Metropólia Hajdúdorogi Főegyházmegyéjének érsek-metropolitája felidézte, 5 éves volt, amikor pedagógus édesapja elvitte a testvéreivel az Országos Kéktúrára. – Apa sok kirándulást szervezett a tanítványainak, ezért én is pedagógus akartam lenni, hogy én is kirándulásokat szervezzek, hiszen közben annyi értéket lehet átadni. Közben rájöttem, hogy ehhez nem kell feltétlenül pedagógusnak állni, ráadásul turistának lenni minden munkakörben nagyszerű élmény – osztotta meg.

Azonban úgy látja, a turizmus szó idővel negatív jelentéstartalmakkal párosult, sokak számára ez a szó egyenlő a zsúfolt városokban fotózgató embertömegekkel, ráadásul bizonyos utazások luxustermékekké váltak, amit csak az igazán tehetősek engedhetnek meg maguknak. A turizmus így a vallással összekapcsolva többekben kellemetlen érzést vált ki, ezt az irányt szeretné megváltoztatni. – Ha a vallási érdeklődést arra használjuk, hogy több bevételünk legyen, elárultuk a hitünket és vallásunkat. A turizmus önmagában sok értéket tud átadni, egyházi vezetőként nekem az a feladatom, hogy a vallás által még mélyebb értelmet nyerjen – mondta Kocsis Fülöp.

– Isten embere mindig egyenes úton jár, de geometriai szempontból milyen szerencsés, hogy ez valójában nem így van, hiszen akkor sosem találkoznánk, ahogyan két egyenes sem találkozik soha – hívta fel a figyelmet Lackner Pál volt tábori püspök. 

– Az egyházak és a közösségek sem egyenes pályát írtak le, de a csúcsoknak és a mélypontoknak a megélése egyaránt tanít és értéket közvetít, erre lehet felépíteni azt a szolgálatot, ami a vallásturizmus. Az eddig megtett út során rengeteg emlék, épület, irodalmi mű, zenei darab készült, ami vonzza azokat, akik a saját útjukat járják és keresnek valamit. Nekünk abban van a felelősségünk, hogy megmutassuk, nemcsak látható utakon gondolkodhatnak, hanem létezik olyan is, ami a mulandóból az örökkévalóba vezet – összegezte a püspök.

Folyamatos építkezés

Baráth Béla Levente, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora a rendezvény házigazdájaként arra hívta fel a figyelmet, hogy a Debreceni Református Kollégium díszterme az 1870-es évek óta számos jelentős eseménynek adott otthont. 

– Itt tartották az egyházkerületi közgyűléseket, az egyházak alkotmányozó zsinatát, a két világháborúban pedig katonai kórházként funkcionált. Az épület messze túlmutat magán, és a falain belül enigmatikus jelek sora várja, hogy látogatói megfejtsék, ezzel is ösztönözve a vallási turizmust – hívta az épület megismerésére a jelenlévőket.

Az elmúlt öt év munkáját összegezte Szontágh Szabolcs, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára. Szerinte fontos látni, hogy évek óta szisztematikusan építik ezt az ágazatot. Az induláskor bő egy évet szántak az ökumenikus helyzetfelmérésre hazai és nemzetközi szinten. A főtitkár elmondta, 2019-ben az volt az általános tapasztalat, hogy még egyházon belül sem ismerik, milyen egyházi értékeket lehet máshol megtekinteni. – 2022-ben Esztergomban azért rendeztük meg az I. Nemzeti Vallásturizmus Fórumot, hogy hálózatba szerveződjünk. Nem elég azonban csak találkozni, meg kell ismerni egymást és elfogadni, hogy összefogás nélkül nem megy – nyomatékosította.

– Az embereket nem érdekli, ha valamit felújítottak, el kell fogadni, hogy a meglévő egyházi értékek mellé oda kell tenni a szakmaiságot. Tudni kell, milyen lehetőségek vannak az adott településen, ahova még betérhet egy látogató, mert könnyen lehet, hogy egy szálloda vagy étterem mutat rá, milyen vallási értékeket rejt a környék. Helyi, regionális, hazai, és nemzetközi szinten is össze kell fognunk, hiszen ha többen tartjuk a hálót, több halat tudunk kifogni. A 
hálózat már bővül, de még hosszú az út az összetartó közösséghez, amiben mind bátran keressük egymást és merünk segítséget kérni – mondta végül.