2024.01.22. 15:12
Kölcsey Ferenc tárgyai kerültek Debrecen tulajdonába – fotókkal!
A család leszármazottaitól vásárolták meg a tárgyakat jelentős összefogással.
Angi János (balról), Balogh Károly, Papp László polgármester (előtérben), és Komolay Szabolcs önkormányzati tanulmányozzák a szekretert, tetején a tolltartóval
Forrás: Kiss Annamarie
Két felbecsülhetetlen értékű tárgy, Kölcsey Ferenc biedermeier szekretere és a tolltartója került Debrecen birtokába; a relikviákat hétfőn, a Magyar Kultúra Napja alkalmából adták át a Déri múzeum Kupolatermében.
Angi János múzeumigazgató az eseményen arra emlékeztetett, hogy az elmúlt évek igencsak nehezek voltak a kulturális szféra számára a járványhelyzet, a háború, az energiaválság miatt. De hasonló nehézségek közepette kezdte meg az intézmény a működését a harmincas években is. – Akkor összefogott a magyar állam, a város, a debreceni polgárság, és most visszataláltunk erre az útra, hiszen az állam a Nemzeti Kulturális Alapon és a kormányon keresztül; a város önkormányzata, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szintén összefogott azért, hogy ezek a tárgyak a birtokunkba kerülhessenek – mutatott rá.
Angi János, majd a további megszólalók is köszönetet mondtak a Kölcsey család leszármazottainak, akik nem a műkincspiacon bocsátották áruba a szekretert és a tolltartót, hanem úgy gondolták, azoknak a múzeumban lesz a legjobb helyük.
Kölcsey-relikviák a Déri Múzeumban
Fotók: Kiss AnnamarieJelentős tárgyak a város tulajdonában
Különleges pillanatnak nevezte az eseményt Papp László polgármester, amikor is a Kölcsey hagyaték részeként bemutathatják ezeket a darabokat. Úgy véli, egy városi fenntartású intézmény életében ritkán adódik olyan alkalom, amikor ilyen nagy horderejű tárgyak kerülnek a tulajdonába.
Kölcsey Ferencet debreceninek is tekinthetjük, hiszen 13 évet töltött el a Református Kollégium falai között. Nemzetszeretete, a hazához való viszonyulása minden bizonnyal jelentős részben itt alakul ki, és amikor a Himnusz sorait papírra vetette, ott élt benne az a gondolatiság, amit a debreceniségen, a Református Kollégum tanárain keresztül szívhatott magába. Ajándéka a sorsnak, hogy leszármazottai itt élnek és lehetővé tették, hogy egy összefogás keretében ezeket a csodálatos tárgyakat meg tudja Debrecen közössége szerezni
– mondta a polgármester. Megjegyezte, eddig csak egy ablakkeret volt a város birtokában, mely a költő (a mai Kölcsey Központ helyén álló) egykori lakóházából származik.
Balogh Károly, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Hajdú-Bihar vármegyei szervezetének elnöke arról beszélt, hogy a Szövetség elkötelezett a kultúra és hagyományok őrzésének támogatásában, ami nem csak a múlt tiszteletére szolgál, hanem a jövő generációinak is betekintést nyújt ebbe a múltba. A vállalkozói támogatás történelmi hagyományaként említette Széchenyi István ilyen irányú tevékenységét, illetve az újabb korból a Szövetséget alapító Demján Sándor példáját, aki mára a hazai tudomány és művészet egyik legrangosabbá vált elismerését, a Prima Primissima díjat alapította. Néhány hajdú-bihari családot kiemelt azok közül, akik ma a helyi értékek megtartására és a rászoruló családok támogatására áldoznak saját pénzükből.
Generációk adták tovább
– A relikviák olyan képzetet keltenek bennünk, hogy közvetlenül kapcsolódunk azokhoz, akik azokat használták. Tapasztalataink szerint a mai fiatalok is fontosnak tartják a relikviákat – mutatott rá Lakner Lajos, a Déri múzeum tudományos igazgatóhelyettese. Hozzátette, Kölcsey tárgyai egyfajta ablakot nyitnak a múltra is.
Beszélt arról, hogyan hitelesítette a szekreter és a tolltartó eredetét a család emlékezete, ahogyan generációról generációra adták át a történetüket. Továbbá egy 1853-ban készült rajzra is hivatkozott, mely Kölcsey szatmárcsekei dolgozószobájáról készült, és jól látható rajta a tolltartó.
Végezetül megjegyezte, a kultúra fenntarthatósága azon fog múlni, hogy azok a szereplők, akik jelen esetben is összefogtak, hogyan lesznek képesek megtalálni a közös utat.
Kölcsey Ferenc biedermeier szekretere és a tolltartója január 23-tól februrár 18-áig látható a Déri múzeumban, ezt követően a Debreceni Irodalom Házában helyezik el.
