2020.01.13. 14:00
Ultrák puszta kézzel: szervezett verekedésekről beszélgettünk Loki-drukkerekkel
A tenyészhuligánok megjelenésével sokszor igazságtalanná váltak a küzdelmek.
Fotó: Kovács Péter
Ustawka, vagyis előre leszervezett tömegbunyó. Ismerős lehet azoknak, akik egy kicsit is jártasak a futball világában. Mégis, nem árt tisztázni, valójában miről is van szó. Lássuk: két, egymással rivalizáló szurkolótábor tagjai, egyenlő létszámban, a megbeszélt szabályok szerint, fegyverek nélkül, egy félreeső helyen megmérkőznek, hogy eldöntsék, ki a jobb. Tehát a küzdelem pusztakezes, maximum fogvédő és bandázs használható, minden más – tegyük fel, szúrófegyver –alkalmazása tilos és szégyenteljes.
A verekedés ilyetén módját a szláv népek találták ki, és idővel, olyan 2009 környékén hazánkba is elért. Akkoriban, mikor még újdonságnak számított, rendszeresen rendeztek ustawkákat, napjainkban már ritkábban fordul elő, vagy csak nem verik nagy dobra. Azért persze még most is megesik, hogy a nyilvánosság is tudomást szerez egy-egy esetről. Nemrégiben a Szívtprók Ultras Debrecen Facebook-oldalán számolt be egy szervezett verekedésről. A cívisvárosiak és a Vasas 21 éven aluli drukkereinek hat-hat tagja mérte össze erejét, a csata végén a fővárosiak örülhettek.
Elvetemült lengyelek
Hogy jutott el Debrecenbe? Mi a jó ebben? Miért csinálják?
Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülhetnek fel sokakban az ustawka kapcsán. A témában olyanokat kérdeztünk, akiknél jobban senki sem ismerheti a válaszokat. – Egy időben divatba jött, hogy csak akkor vagy „rendes” huligán, ha van lengyel barátod. A lengyelek nagyon elvetemültek, általuk ismerkedtünk meg mi is az ustawkával. Miután egyre nagyobb lett a kontroll a stadionokban, ezt a megoldást találták a drukkerek az esetleges nézeteltérések rendezésére, vagy egyszerűen annak eldöntésére, ki a jobb, erősebb, vagányabb. Debrecenben az első ustawkát olyan 2009 körül rendezték, pár évig viszonylag sűrűn tartottak szervezett verekedéseket, de mára elvétve fordul elő, főként a fiatalabbak, a 25 év alattiak erőltetik még. Hazánkban sosem örvendett akkora népszerűségnek, mint a szláv népeknél, így nem is tudott hagyománnyá válni – fogalmazott egy sokat látott DVSC-drukker, aki névtelenül nyilatkozott lapunknak. Azt is elárulta, anno ő maga is részt vett hasonló ütközeten. – A Békéscsaba ultráival csaptunk össze, meg volt beszélve a helyszín, azt azonban nem tudtuk, mennyien jönnek. Mi, amennyien tudtunk, megjelentünk, körülbelül negyvenen gyűltünk össze, ahogy végül ők is. A másik tábor tagjai tudatmódosító szerek hatása alatt álltak, így már az első sorunk „ledarálta” őket. Én hátrébb álltam, nekem például már nem is nagyon akadt dolgom – emlékezett vissza.
Egy másik, szintén anonimitást kérő forrás arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan megvannak az előnyei is az ustawkának, mégis könnyen át is fordulhat másba, amire gyakran sor is került. – Sokan meccsre nem is jártak, csak a balhé érdekelte őket. Megjelentek az úgynevezett tenyészhuligánok, akik rendszeresen lejártak edzeni, és a csaták során ki is használták testi fölényüket, ez valljuk be, nem fair az ellenféllel szemben – mondta.
A DVSC–Vasas összecsapással összefüggésben ugyancsak egy nevenincs fan kiemelte, az említett meccset már vagy egy éve tervezhették, és előfordulhat, hogy már többször le is mondták.
HBN
Borítókép: Loki-drukkerek a Nagyerdei Stadionban 2019. november 10-én