Izgalmak után örömünnep a Debreceni Jégcsarnokban: óriási meccsen lett kupagyőztes a DEAC!

Nagy nap elé nézett a DEAC jégkorongcsapata szombaton. Történetében először jutott az egyetemi gárda a Magyar Kupa döntőjébe, ahol nem más várt Hári Norbertékre, mint a debreceni kiválóság testvérének a csapata, vagyis az osztrák ligában menetelő Hydro Fehérvár AV19. A mérkőzés esélyese a találkozó előtt egyértelműen a székesfehérvári alakulat volt. De ahogy a labda, úgy a pakk sem kocka, pattanhat ide, pattanhat oda.

A cívisvárosiak első sora egy pazar támadás végén a 3. percben Szűcs István révén megszerezte a hazaiaknak a vezetést – meglepetésre ugyan, de megérdemelten. Innentől kezdte el igazán komolyan venni a finálét a dunántúli csapat, de olyan védekezést mutatott be David Musial legénysége, melyet bárki megsüvegelhet. A Volán a sziklaszilárd hazai védelmet a 13. perc legelején csak fel tudta törni, Caruso által kiegyenlítettek, 1–1-gyel zárult az első harmad.

A második játékrészben egy olyan mentalitású DEAC csúszott be a pályára, mely minden pillanatban azt mutatta, hogy bizony ők a Debreceni Jégcsarnokban akarják tartani a Magyar Kupa 1. helyét.

A sztárok tömkelegét felvonultató Fehérvár csak kereste a korongot, s a játékát. Előbb a 24. percben, majd a 40.-ben is betalált a hajdúsági együttes. Ez pedig nem jelentett mást, minthogy kétgólos előnnyel várhatták Hári Norberték a befejező etapot.

Egy percre sem adták fel

A vendégek finn vezetőedzője többször leteremtette övéit, láthatóan megviselte a Fejér megyeieket a Debreceni Egyetem csapatának mentalitása, játékstílusa, vagy hívjuk bárhogy.

A harmadik húsz perc elején mintha egy egészen más Fehérvár állt volna fel: ütköztek, harcoltak, jégkorongoztak – ez utóbbit a meccsen talán először. Viszont ezzel egy időben ki is jött a két csapat közti valós különbség, öt perc alatt megfordította a mérkőzést az osztrák liga magyar érdekeltségű gárdája. Kulesov révén végül 4–4 lett a rendes játékidő, ugyanis szűk 4 perccel a döntő vége előtt lőtt egy bombagólt.

A hosszabbításban rögtön az első minutum végén pedig Turcotte intézte el a kupa sorsát, megnyerte a finálét a DEAC-nak (5–4).

A bronzmeccsen 4–2-re győzött a Ferencváros a Diósgyőr ellen. Az első és az utolsó harmad hatalmas küzdelmet hozott, de gól nélkül. A középső játékrészben azonban potyogtak a találatok, igazi gólesőt rendezett a két csapat, mind a hat gól abban a harmadban esett.

Palánki István

A tények

Férfi jégkorong Magyar Kupa, döntő

Debreceni EAC–Hydro Fehérvár AV 19 5–4 (1–1, 2–0, 1–3, 1–0) – h. u.

Debrecen, zárt kapuk mögött, V.: Kincses, Németh – Balla, Muzsik.

DEAC: Hetényi – Kloz, Vokla – Kiss R., Sándor – Bogesics, FILBRANDT – Izacky, Pesztunov, TURCOTTE 2 – Berta, HÁRI N. 1, KULESOV 1 – Kiss P., Kozma, Molnár – Mazzag, Mihalik, SZŰCS 1. Edző: David Musial.

Fehérvár: Kornakker – Campbell, Stipsicz (1) – Caruso 1, Horváth (1) – Geiger (1), Szabó – Dobmayer – HARGROVE 3, HÁRI J. (2), Kuralt (2) – Bartalis, Erdély, Petan – Kahkonen, Lahti, Sarauer – Mihály, Sárpátki, Szita Edző: Antti Karhula.

Kapura lövések: 33–49.

Kiállítások: 12, illetve 10 perc.

Mesterszemmel

David Musial: – Igazi csapatmunka volt. Két fontos játékosunk nélkül küzdöttünk meg a kupáért, értük is játszottunk. Jobbak voltunk ezúttal, mint a Fehérvár, megragadtuk a csekély esélyeket is, boldogok vagyunk.

Antti Karhula: – A kupadöntőben mindig van rizikó. A DEAC-nak nem volt veszítenivalója, 40 percig jobbak voltak, s ez elég volt nekik. Mentálisan voltunk gyengék, ez pedig megpecsételte a sorsunkat.

A tények

Férfi jégkorong Magyar Kupa, a 3. helyért

FTC-Telekom–DVTK Jegesmedvék 4–2 (0–0, 4–2, 0–0)

Debrecen, zárt kapuk mögött, V.: Nagy, Soós – Pálkövi, Vincze.

FTC: Arany – Ellerby, VERSTEEG (2) – Karmeniemi (1), Sarcia – Boros, Hegyi – Bán (1) – Kulmala (1), SOMOGYI 2, Tóth A. (1) – Hajós (1), NÉMETH 1, Sági – Pavuk, Tóth Gergely 1, Tóth R. – Farkas, Roczanov, Tóth Gergő. Edző: Fodor Szabolcs.

DVTK: Adorján – Hadobás, Wehrs – Szirányi (1), Kiss – Láda, VOJTKÓ 1 – Walker, RITÓ (1), Vas – Galajda, Csanyi, Magosi 1 – Galanisz, Révész, Miskolczi – Rokaly, Lövei (1), Mattyasovszky. Edző: Tokaji Viktor.

Kapura lövések: 24–43.

Kiállítások: 12 perc + 10 perc fegyelmi (Ellerby), illetve 6 perc.

Mesterszemmel

Fodor Szabolcs: – Öröm, hogy győzelemmel sikerült zárni a szezont, bár nem az volt a célunk, hogy bronzmeccset vívjunk. A hokit, ami az elmúlt két évben sikerre vitt minket, nem tudtuk a Debrecen elleni elődöntőben megmutatni. A miskolciak elleni teljesítmény azonban már igazi Fradi-játék volt, hatalmas szívvel és akarattal küzdöttünk. Éppen ezért megérdemelt győzelmet arattunk.

Tokaji Viktor: – Az benne van egy meccsben, hogy hátrányba kerül a csapat, az a lényeg, hogy erre miként tud reagálni. Mi nem nagyon tudtunk. Ez azért bosszantó, mert nem volt benne az, hogy egy hat-hét perces rövidzárlat miatt úszunk el. Hiába jöttünk ki úgy a harmadik harmadra, hogy mindent megpróbálunk, a legnagyobb ziccereket is kihagytuk. Csalódottak vagyunk, frusztráló ez a helyzet, de végül is azt kaptuk, amit megérdemeltünk.