„El sem tudnám képzelni az életem sport nélkül!”

Tinédzserként mutatkozott be a Lokiban, mára a csapat meghatározó tagjává vált Tóvizi Petra. A 23 éves játékos a Magyar Sport Napján lapunknak beszélt a sport iránti szeretetéről, családjáról, ahol a kézilabda gyakorlatilag lételem.

– Az egész családra jellemző, hogy valamilyen sportágban jól teljesít, teljesített. Ebbe nőttem bele. Anyukám atletizált, édesapám profi kézilabdázó volt, ahogy az öcsém is NB I.-es játékos Egerben, én a DVSC-ben játszom, a kisebb testvéreim pedig a DSI utánpótlásában nevelkednek. Gyermekként az öcsémmel úszni kezdtünk, majd ő focizott, a kisebb testvéreim közül a húgom tornázott, a másik öcsém pedig kosarazott. Végül mind a négyen a kézilabdánál kötöttünk ki. Jómagam a Kincskereső Programmal, az iskolánkban felfedezett sportolóként kezdtem a pályafutásomat. Nem voltam túl ügyes, nem is ezt a sportágat javasolták nekem elsősorban, de az iskolatársaim miatt kitartottam, és végül bejött. El sem tudnám képzelni az életem sport nélkül – mondta a junior világbajnok beálló, aki anno nem gondolta volna, hogy egyáltalán az első osztályig eljuthat. – Csak dolgoztam, élveztem, amit csinálok. Amikor először megkerestek a felnőtt válogatottól, nagyon meglepődtem. Próbáltam ott is a legjobbat nyújtani, és örülök, hogy bíztak bennem – hangsúlyozta.

Dolgos napok

A játékos igyekszik csak a szépet látni a profi sport világában, de elismerte, rengeteg áldozattal járt eljutnia ide. – Van olyan sporttársam, aki a saját ballagására sem tudott elmenni. Én például a szerenádomról, és persze rengeteg közös programról maradtam le. Viszont pozitívum, hogy a csapatom fiatalon azonnal befogadott. Mindenki azt a szemléletet vallotta, amit magam is: egy profi sportoló életébe bizonyos, „hétköznapi” dolgok nem férnek bele! A családban egyébiránt sosem volt elvárás a profi sportkarrier, a szüleim támogatták volna azt is, ha csak amatőr szinten tevékenykedünk. A lényeg, hogy a tanulmányainkat nem hanyagolhattuk el. A sport mellett testnevelést hallgatok az egyetemen, és később szeretnék fiatalokkal foglalkozni. De az áldozatos munka jó példája, hogy amikor a Lokival pihenünk, akkor van vizsgaidőszakom, így nagyon okosan kell sáfárkodjak a szabadidőmmel, hogy valóban jusson pihenésre is. Sokszor azokra vagyok irigy, akik minden órán ott lehetnek, és nem más jegyzetéből próbálják megérteni a tananyagot.

Bár szoros a napirend, Tóvizi Petra négy éve párkapcsolatban él az FTC beállójával, Füzi Dániellel. 

– Sokat segít, hogy értjük, mivel jár ez az élet, mik a kötelezettségeink. Sokszor nézünk közösen meccset, taktikázunk, tanácsokat adunk egymásnak, sőt a nyári felkészülés során az otthoni edzéstervet is együtt végezzük el. És persze a családi ebédek is csak a kézilabdáról szólnak, már én vagyok az, aki kérem, hogy rekesszük be a szakmai megbeszélést, kicsit másról is szóljon már az élet 

– mesélte nevetve. Mint mondta, a sérülések szerencsére elkerülték, de racionális emberként felkészült arra, hogy a pályafutása egyszer véget ér, így a jövőjét is tervszerűen építgeti, több lábon állva. Hozzátette, legfőbb vágyát, hogy idén megszerezzék a harmadik helyet, sikerült elérnie csapatával. Hosszú távon pedig szeretne egy olimpián is részt venni a válogatottal.

Péter Szabolcs