2023.03.12. 11:30
Boldog születésnapot, Loki! 121 éves a Debreceni VSC
Az 1902. március 12-én, Egyetértés FC néven megalakult klub korai éveiről Szegedi Péter sporttörténész beszélt.
Forrás: NS-archív
A Debreceni VSC vasárnap ünnepli 121. születésnapját, amit egy szombati kisvárdai győzelemmel és a tabella harmadik helyével sikerült még szebbre varázsolni. Az 1902. március 12-én alapított klub történelme rendkívül gazdag és színes, ezért nem is vállalkoztunk arra, hogy az egészet feldolgozzuk.
Szegedi Péter debreceni sporttörténész segített a HAON-nak felidézni az egyesület létrejöttét, és a kezdeti éveket. – Több vasúti javítóműhely működött az országban, köztük a debreceni is. A műhelyek vezetői és alkalmazottai dalárdákat hoztak létre abból a célból, hogy a munkások jobban magukénak érezzék a gyáraikat.
Ezek nevei kifejezték a vasutasok egymáshoz való szolidaritását, és amikor később létrejöttek a sportegyesületek, azok nagyrészt megörökölték ezen elnevezéseket. Így jött létre a debreceni javítóműhely Egyetértés dalárdája keretén belül az Egyetértés Football Club 1902-ben
– mondta.
A szakember érdekességképpen felhívta a figyelmet, hogy a mai napig több ismert klub viseli a dalárdáról kapott nevét, ilyen például a Szombathelyi Haladás. A Győri Vagon- és Gépgyárban pedig szintén működött egy Egyetértés nevű dalárda, amelynek a munkásai létrehozták az Egyetértés Torna Osztály nevű sportegyesületet, a mai Győri ETO-t.
A debreceni Egyetértés FC-t tizenegy ember alapította meg Kabay György mérnök vezetésével 121 évvel ezelőtt, amelynek 1912-ben Debreceni Vasutas Sport Clubra változott a neve. – Annak idején az Egyetértés, majd a DVSC viszonylag a világtól elzártan működő egyesület volt a síneken túl.
Akik ott dolgoztak a gyárban, jellemzően azon a környéken is éltek, tulajdonképpen egy külön kis világ volt a városon belül. Pontosan emiatt a debreceni sportegyesületek közül a DVSC korai időszakáról lehet talán a legkevesebbet tudni
– fogalmazott a sporttörténész.
A gárda a kezdetekkor a Pogány utcai grundon játszott. – Aztán az 1910-es évek elején jelölték ki a Vágóhíd utcai – akkor Diószegi úti – stadion területét, a klubházat és a lelátót 1922-ben adták át. 1926-tól itt játszotta az akkor alakult profi Bocskai is a mérkőzéseit, és ez volt a legjelentősebb sportlétesítmény a városban egészen a Nagyerdei Stadion 1934-es megnyitásáig – jegyezte meg Szegedi Péter.
A klub játékosai már az első mérkőzésektől kezdve piros-fehérben futballoztak, azonban a későbbiekben ez nem volt mindig így. – A DVSC a javítóműhely csapataként működött, de 1919-ben a Nagyállomáson lévő üzletvezetőség létrehozta a Debreceni MÁV Testgyakorlók Körét (DMTK), akik zöld-fehérben léptek pályára. 1926-ban ez a két klub egyesült,
az egyiknek a neve, a másiknak pedig színe maradt, így kezdett el zöld-fehérben játszani a DVSC. Ez 1937-ig maradt így, amikor az együttes lila-fehérre váltott,
azonban ennek az okait sajnos nem tudjuk – mondta a szakember.
Néhány év múlva visszatért a csapat a piros-fehér összeállításhoz, később 1979-ben, amikor a DVSC és a DMTE fuzionált, létrejött a DMVSC amely kék-sárgában futballozott.
A klub 1989 óta szerepel újra DVSC néven és piros-fehér összeállításban, ez napjainkig nem is változott. Ezt már csak mi tesszük hozzá, valószínűleg az összes Loki-szurkoló nevében: nagyon bízunk benne, hogy a jövőben már többet nem is fog.
Bakos Attila
A Loki egyetlen világbajnoki döntőseMivel a korai időszakhoz kötődik, ezért Szegedi Péter érdekességképpen felhívta a figyelmünket az egyetlen olyan DVSC-ben megforduló futballistára is, aki karrierje során vb-döntőt játszott. Vincze Jenő nagyon fiatalon volt az együttes tagja, ahonnan 18 évesen átigazolt a Bocskaiba, onnan pedig Újpestre vezetett az útja. A verseci – mai Szerbia – születésű játékos 25 mérkőzésen lépett pályára a magyar válogatottban, többek között az Olaszország ellen elveszített 1938-as párizsi világbajnoki finálé alkalmával is. |
