Igor Bogdanovicsnak már régóta Debrecen az otthona

A DVSC legendás támadója, Igor Bogdanovics volt az Ultras Debrecen és a Loki Szurkolók Egyesületének közös kezdeményezésében megvalósult Piros-Fehér Történetek című beszélgetősorozat első vendége. A Kazánházban megtartott eseményen nem volt hiány jókedvben és nevetésben, az Igor becenévre hallgató népszerű csatár állta a kérdéseket, mindenre válaszolt, méghozzá magyarul, hiszen az itt tartózkodása alatt remekül elsajátította a nyelvünket.

Az este moderátora rögtön egy tudósításból olvasott fel a Lokival háromszoros magyar bajnok, kétszeres kupagyőztes csatárnak: kiderült, a 2004 tavaszáról idézte fel a játékos első, piros-fehérben szerzett gólját, melyet az MTK kapujába helyezett el. 

A következő blokkban felelevenítették a kezdeteket, erről így mesélt a a debreceni színekben 78 meccsen 35 gólt szerző játékos: – Az első szó amit kimondtam, a labda volt. Édesapám is futballozott, de egy kettős lábtörés véget vetett a karrierjének. Ő vitt le 6-7 éves koromban edzésre, és ott ragadtam. Az első nagyobb sikerem a sulibajnokság megnyerése volt, ott három meccsen 24 vagy 25 gólt szeretem, és többedmagammal együtt felfigyelt ránk a Vojvodina egyik szakembere – emlékezett vissza.
Nem maradhatott ki a délszláv háború sem a múltidézésből, Igor elmondta, nem szeret erről beszélni, mert elveszítette a nagybátyját harcokban, és az édesapja is megsebesült. 

 – Korábban többször eszembe jutott, ha pályára léphettünk volna az olimpián, talán másként alakul a karrierem, mert el tudok jutni egy nyugati bajnokságba – fejtette ki, elárulva azt is, hogy szerepelt próbajátékon az Almeriánál, Nancy-nál, és a NAC Bredánál is, de szerződéskötésig nem jutottak el.

A következő nagy blokk a cívisvárosi évekről szólt – kiderült, kevésen múlott, hogy annak idején a Loki helyett Dél-Koreába igazoljon. – Már meg volt beszélve minden, de kirúgták az edzőt. Közben jött a lehetőség, hogy játszhatnék a Debrecenben, elsőre nemet mondtam, mert ha már így alakult, akkor nyugati bajnokságban szerettem volna futballozni. De minden nap hívtak a Lokitól, és olyan dolgokat mondtak, hogy éreztem, nagyon akarnak engem, így bennem is egyre erősödött a gondolat, mégis a DVSC-be akarok jönni. 

 Annyit mondott igen, én letettem a telefont, és másnap indultunk is a cívisvárosba – mosolygott a közönség tapsa közepette.

Az este folyamán megtudhattuk, Igor számára két Loki-meccs különösen emlékezetes, a 2004. novemberi FTC ellni 2-0, valamint a 2005. júliusában lejátszott Hajduk Split elleni 3-0-s siker. – Supka Attila akkor debütált hazai pályán a csapat kispadján, meg szerettük volna mutatni, hogy véget tudunk vetni majd az Ferencváros dominanciájának, méltók vagyunk a bajnoki címre. 

 A visszavágón lecseréltek a második félidőben, és a 40 valahány ezernyi spliti szurkoló elkezdte skandálni, hogy meg kell ölni a szerbet. Rossz érzés volt ezt hallani, de komoly elégtételt vettünk érte. Az a két vereség lökte le a lejtőn a Hajdukot, és elindult a Dinamo Zagreb dominanciája – emlékezett vissza. A Manchester Uniteddel vívott párharcól szólva nem tagadta, a pályán egy pillanatig nem érezték, hogy bármi esélyük lett volna. A fél éves törökországi kalandról elmondta, nem tartja rossz döntésnek, de amikor fél év elteltével reális esély nyílt, hogy visszatérhessen Debrecenbe, egy pillanatig nem habozott. Ám hiába volt egy kimondottan tavaszi idénye, az őszi nemzetközi kupafiaskó után lemondó Supka Attilát váltó cseh Miroslav Beranek nem számított rá, így eligazolt a piros-fehérektől. – Az akkori Lokiból majdnem mindenkivel szoros a kapcsolatom, többekkel napi szinten beszélek, az öregfiúkban együtt focizunk és kispályán is. Mi nem csak csapatársak, hanem barátok, szinte egy család voltunk – hangsúlyozta.

A beszélgetés következő részében az edzői karrierje került terítékre, kiderült, hogy idősebb Makray Balázs és Pajkos János indított el a pályán: – A Teniszkében beszéltük meg, hogy edző leszek, és elkezdem a munkát a DEAC U14-es csapatánál. 

Sok szakmai anyagot olvasok, de próbálom a saját utamat járni. Igyekszem jó kapcsolatot kialakítani a fiúkkal, mert csak ezután tudok kérni tőlük. Mindig elmondom nekik, lehet bulizni, de ne titkolják el, mert úgyis látom a mozgásukon. A mai fiatalokban is meg van a tehetség, de alázatosnak kell lenni minden edzésen, minden meccsen száz százalékosan kell odatenni magad, anélkül nem fog menni. Ősszel ha minden jól megy jelentkezek a pro licenszre, és ha az megvan, akkor szeretnék majd komoly szinten is vezetőedzői munkát vállalni – fedte fel. 
Természetesen a jelenlévők nem hagyhatták ki a ziccert, hogy egyszer majd a Loki kispadján fog ülni. Igor erre csak mosolygott, és elmondta, már régóta Debrecen az otthona, a DVSC a szíve csücske, és reméli, hogy hamarosan ismét visszakerül a gárda a Vasutast megillető helyre. 

Az estet a jelenlévők kérdései és közös fényképezkedés zárta. 

MSZ