2023.03.06. 18:00
Kácser Zitának 20 év óta először hiányzik a futás
A DSI Debrecen egykori atlétája a tokiói olimpiát követően befejezte pályafutását és civil életére koncentrál.
Kácser Zita egykori kedvenc edzőhelyszínén, a Nagyerdőn | Forrás: Napló-archív
Kácser Zita többszörös magyar bajnok atléta 2021-ben a tokiói olimpián 3000 méteres akadályfutásban képviselte Magyarországot a DSI Debrecen versenyzőjeként. Már korábban utalt rá, hogy az ötkarikás játékok lesz az utolsó nagy megmérettetése, végül Japánból hazaérve egy hazai félmaratonon még elindult, de utána szögre akasztotta cipőit.
Zita természetesen nem tudott elszakadni teljesen a sporttól és a futástól, hiszen egész addigi életét meghatározta az.
Az előző évet a DVTK-nál töltötte gyógytornászként, idén januárjától kezdve pedig idősebb páciensek rehabilitációs kezelését végzi.
A végzettsége miatt már korábban is azt tervezte, hogy sportolókkal dolgozzon együtt, és ez meg is valósult. – Az olimpia után még volt két klubverseny, amin részt vettem, azt követően a sportolás már csak hobbiként maradt meg az életemben. Ezt nem lehet csak úgy abbahagyni, szükség volt egy kis levezetésre, erre ment el a 2022-es év. A DVTK-nál ajánlottak nekem egy gyógytornász pozíciót, így kerültem hozzájuk. Ők segítettek nekem elindulni ezen a pályán, cserébe pedig részt vettem néhány csapatversenyen, így lett ez egyfajta átvezetés a sport és a civil karrier között – elevenítette fel.
Az atléta gyerekek prevenciójával és rehabilitációjával foglalkozott a miskolci egyesületnél. –
A versenyzésben eltöltött hosszú évek által úgy érzem, hogy hiteles szakember voltam és vagyok a sportolók szemében, hiszen én is átéltem azokat a helyzeteket, amiket ők.
Egy sérülés esetében az első kérdése mindenkinek az, hogy mikor térhet vissza. A tankönyv és a valóság nem mindig fedi egymást, de a saját magam, vagy korábbi csapattársaimon látott tapasztalatok alapján már meg lehet becsülni egy időpontot – mondta.
Kácser Zita felhívta a figyelmet arra, hogy egy sérülést követő felépülés során a mentális támogatás is legalább annyira fontos, mint a fizikai. – Ha egy szakembernek nem volt sportolói múltja, akkor nem biztos, hogy úgy tud segíteni egy ilyen nehéz helyzetben lévő fiatalon, mint akinek volt. Tavaly elvégeztem egy sportrehabilitációs tréner képzést, hogy minél hatékonyabban dolgozhassak a versenyzők felépülésén.
Valamilyen szinten pszichológusnak is kell lenni egy ilyen szituációban. Sokszor olyan dolgokról is beszéltünk a gyakorlatok közben, aminek semmi köze nem volt a sporthoz.
Azonban ha az a fiatal épp attól volt stresszes, hogy másnap dolgozatot írtak, akkor azt a terhet próbáltam kicsit levenni a válláról – mondta.
A szakember hozzátette, fontos az is, hogy „kibeszéljék” magát a sérülést. – Meg kell, hogy értsük, miért történhetett meg az, ami történt. Ez segít megfejteni, hogy mit kell másképp csinálnunk ahhoz, hogy ne forduljon elő újra – mondta Kácser Zita, aki idén év elejétől már egy otthonápolási cégnél dolgozik házhoz kijáró gyógytornászként. – Ez a tevékenységem már abszolút sportmentes. El akartam szakadni ettől a világtól, természetesen a szívem csücske marad, és nem zárkózom el attól, hogy a jövőben majd megint visszatérjek hozzá, de el kellett távolodnom egy kicsit. Jelenleg többnyire középkorú és idős páciensekkel foglalkozom, úgyhogy ettől az évtől kezdve a futás már tényleg csak hobbi. Azonban nagyon érdekes, hogy a sportban szerzett rehabilitációs tapasztalat még a 80-90 éves korosztályra is átültethető, nyilván az ő szintjükön – mondta.
Kácser Zita atléta karrierjének végeztével egy másik régi szerelmére, a sütésre is még több időt tud fordítani, mint korábban. – Mindig is nagy hobbim volt a sütés-főzés, illetve szeretek enni is, úgyhogy ez a kettő összefonódik.
Annak idején a sportolás mellett is sokszor az volt a kikapcsolódás, hogy akár este 10-kor nekiálltam valamit készíteni, mert annyira pattanásig feszültek az idegeim, hogy valamivel muszáj voltam lekötni magam
– mondta.
Az egykori futó el is végzett egy hobbi cukrász tanfolyamot, hogy még jobban beleássa magát a sütikészítés rejtelmeibe. – Otthon gyakorlok, van is még hova fejlődni. Glutén- és laktózmentesen készítem az édességeket, ez már eleve kihívást jelent, hiszen az interneten talált recepteket át kell alakítani. Nem csak annyiból áll, hogy kicserélem a lisztet, mert a gluténmentes nem ugyanúgy viselkedik, mint a sima. Sokszor bosszankodok, hogy nem elég például a folyadékmennyiség, ami a receptben volt, ezért gyakran improvizálni kell, de szeretem az ilyen kihívásokat. Inkább krémes süteményeket szoktam készíteni, de a kalácsot és a kuglófot is kedvelem – árulta el.
Zita hobbiként tekint a cukrászkodásra, de már eljátszott a gondolattal, hogy komolyabban is foglalkozzon vele. – Nem titok, hogy már utánanéztem, mivel is járna ez. Ahhoz, hogy hivatásos cukrász legyen az ember, meg kell szerezni a végzettséget, és csak egy kis hely megnyitásához is rengeteg tőke és idő kell.
Nagyon szeretem a gyógytornászkodást, úgyhogy a sütikészítés megmarad hobbinak, amivel a családot boldogítom
– mondta.
Az egykori olimpikon elárulta, hogy életének mostani szakaszában háttérbe került a futás. – Nagyon elfáradok napközben a munkában, előfordul, hogy csak este 9-kor jutok el odáig, hogy mozogjak egy kicsit. Viszont
eljutottam odáig, hogy időnként már hiányzik a futás, és az elmúlt 20 évben soha nem volt ilyen
– jegyezte meg.
Kácser Zitának – saját bevallása szerint – nem könnyű teljesen maga mögött hagynia a sportolói létet. Idénre azonban már semmilyen célt nem tűzött ki maga elé a futásban, csak annyit, hogy hobbi szinten és egészségmegőrzés céljából megmaradjon az életében.
Bakos Attila