Nicki Pedersen: „Öt hónapot töltöttem a pokolban”

Az elmúlt napokban Debrecenben edzett a dán salakmotoros válogatott, akiket szabadon meg is lehetett nézni a Perényi Pál Salakmotor Stadionban.

Az esemény kezdéseként Baráth Norbert, a SpeedWolf Debrecen ügyvezetője köszöntötte a megjelenteket. – Ezt az estet valamikor 2019 tavaszán álmodtuk meg, négy év telt el azóta, de sikerült megvalósítani. Korábban még volt szerencsém Nicki Pedersennek dolgozni, mint szerelő segéd, rengeteg emlék köt össze bennünket, úgyhogy szenzációs élmény volt most őt Debrecenben látni – fogalmazott a szakember.

Az est folyamán Boros Norbert, a Salakszórók szakportál főszerkesztője beszélgetett a dán legendával, a fordításban pedig Szegedi Máté szakkommentátor volt segítségükre. Nicki Pedersen először háláját fejezte ki azért, hogy megvalósulhatott az edzés és a rendezvény. Elmondta, hogy az időjárással is szerencséjük volt, hiszen Dániában ilyenkor még általában hó alatt vannak a pályák.
A világklasszis salakos 10 esztendős volt, amikor a 3 évvel idősebb bátyjával először a motokrosszt próbálták ki, majd a salakmotorral is megismerkedtek. Elmondása szerint a testvérével születése óta rivalizált, ami attól függetlenül, hogy felnőttek és megkomolyodtak még azóta is tart.

Nicki Pedersen 2003-ban szerezte meg az első világbajnoki címét úgy, hogy egy évvel előtte csak a 12. volt a világranglistán. – 2000-ben tűztem ki magam elé azt a célt, hogy világbajnok akarok lenni. Egyszer csak egyik pillanatról a másikra ott találtam magam a legnagyobbak között, akikre korábban felnéztem. Remek csapat, kiváló szerelők voltak körülöttem, akik hozzá segítettek ehhez – elevenítette fel.

Az első sikert követően négy évet kellett várni a következőre, 2007-ben ült újra a világ tetejére, amit a következő esztendőben meg is tudott ismételni. – Az első címet alaposan megünnepeltük, de tudtam, hogy megvédeni még nehezebb lesz, sejtettem, hogy nem is fog sikerülni. Azonban meg voltam róla győződve, hogy ismét visszakerülök az élre, türelmesen kivártam és ennek megfelelően meg is történt. Ismét ki kell, hogy emeljem a csapatomat, akik remek munkát végeztek.

– fogalmazott.

A háromszoros bajnok 2018-ban elhagyta a Grand Prix mezőnyét, annak ellenére, hogy a promóterek többször is próbálták visszacsábítani, de mindegyikőjüknek nemet mondott. – Nem volt meg a szokásos csapat, illetve a szponzori háttér sem volt igazán megfelelő. Nem akartam visszatérni úgy, hogy nem tudok 110 százalékot beleadni, mert ehhez voltak hozzászokva az emberek is, és én is csak azt tartom elfogadhatónak. Annak, hogy csak úgy motorozgassak nem láttam értelmét – jegyezte meg. 

Nicki Pedersen elárulta, annak ellenére, hogy remek kapcsolatban volt riválisaival, egyikőjüket sem nevezné barátjának. –

Az oválon természetesen voltak konfliktusok közöttünk, hiszen mindenki nyerni akar, és azt, aki végül győztesen hagyja el a pályát, akkor azt utálod is érte. Ahogy azonban leszálltunk a motorról megvolt a tisztelt és érdeklődtünk egymás felől – mondta. 

A pilótát sokan kétarcúként írják le hiszen az életben egy kedves, közvetlen figura, azonban ahogy felveszi a sisakot – a vetélytársai szerint – egy „állattá” válik. – Nem az a cél, hogy mást bántsak, vagy sérülést okozzak bárkinek. Azonban addig megyek, amíg el nem érem, amit akarok. Ez már a kezdetektől így volt. Az első két évemben reptereken aludtam, ezzel spóroltam pénzt a szálláson, mert így tudtam új gumikat venni a motorra – árulta el.

A habitusa miatt több stadionban is fogadta őt füttyszóval a közönség, őt ez nem zavarja. – Minden klubban, ahol eddig szerepeltem, minden pályán, ahol eddig motoroztam tisztelnek. A szurkolók pedig az adott pillanatban csak ki akarták engedni a gőzt.

A salakmotor rendkívül jó közeggel van megáldva, itt ha vége van a futamnak, akkor a riválisok szurkolói is teljesen barátságosan állnak egymáshoz – mondta.

Az este folyamán a közönség soraiban ült Baráth Lajos is –, akit mindenki csak Luigiként emleget. A szakember mind a három világbajnoki cím alkalmával szerelőként dolgozott a dán legenda csapatában, ő volt felelős motorblokkjaiért. – Nem lehetnék itt a csapatom nélkül, de ők sem lehetnének itt nélkülem. Jó hangulat szokott lenni közöttünk, tudják, hogy én mindig mindent beleadok és ők is így állnak hozzá a munkához.

– emlékezett vissza.

A versenyző szerint a motor és pilóta között 50-50 százalékban oszlik meg a siker. Mert ha nincs meg a pilóta, aki mindent meg akar nyerni, akkor hiába a jó motor. Azonban egy versenyző kiadhat magából 110 százalékot is, de ha nincs alatta jó gép, nem fog tudni komoly eredményeket elérni.

A dán legenda sok sérülést tudhat maga mögött, legutóbb tavaly júniusban tört el a csípő- és medencecsontja egy bukás következtében, azóta most Debrecenben ült először motoron. Ettől függetlenül elmondta, sosem jutott eszébe, hogy befejezze. –

De biztos, hogy őrült vagyok, mert csak pár órával az eset után már tudtam, hogy folytatni fogom, csak azt nem, hogy mikor – elevenítette fel. 

Nicki Pedersennek a fia és az unokaöccse is salakmotorozik. Elárulta, hogy otthon családi környezetben is jelen van a versenyszellem, bármit játszanak, soha nem hagyja magát. – A játékot is nagyon komolyan vesszük, kiabálunk egymással. Természetesen nem kell ezt félreérteni, ez egy egy bolond család tele szeretettel – mondta nevetve.

A most 46 esztendős dán szupersztár elmondta, hogy 50 éves koráig nagyon szívesen versenyezne, amennyiben sikerül elkerülnie a sérüléseket. Ehhez az kell, hogy nagyon jó formában legyen, ezért is figyel nagyon oda az egészségére és a fizikai állapotára. A mai napig sokat edz azért, hogy minél tovább motorozhasson, mert imádja, hozzátette, az sem mellékes szempont, hogy a nyugdíjas éveire félre tudjon tenni egy kis megtakarítást.

Bakos Attila