Hősiesen küzdött, de kikapott az MVFC a kupadöntőben – fotókkal

Az MVFC Berettyóújfalu futsalosai egy magabiztos Rubeola elleni győzelemmel jutottak be szombaton a Magyar Kupa döntőjébe. Az ellenfél a nagy rivális Haladás együttese volt, ez a két gárda küzd majd meg a bajnoki fináléban is. 

A találkozó első perceit nagyon megnyomták a szombathelyiek, Sándor Máté több védést is bemutatott. Magára talált azonban a Mezei-Vill is, Nagy Imre ziccerben léphetett ki, de nem találta el a kaput. Rendkívül nagy iramú meccset vívtak egymással a felek, mind a két kapu rendszeresen veszélyben volt, de Sándornak továbbra is több védenivalója akadt. A parázs összecsapáson a csapatok igyekezték a másikat már egészen magasan letámadni, hogy megakadályozzák a támadásépítést. Egy-egy akció akció azonban végigment mind a két oldalon, de gól nem született egyikből sem. A Haladás részéről Longo, az újfalui csapatból pedig Iszák Dominik előtt is akadt nagy  lehetőség.

A szünethez közeledve Trencsényi János többször is bevetette az 5 a 4 elleni formációt támadásban, ezzel próbálva meg fölényt kialakítani és talán lassítani is kicsit az amúgy rohanó játékot. A Haladás és az MVFC is remekül védekezett, egy pillanatnyi ideje sem volt senkinek sem gondolkozni a pályán, mert azonnal ott termett valaki az ellenfél csapatából. Nem sokkal a szünet előtt egy remek figurát mutatott be az újfalui alakulat. Rábl szinte a felezőtől élesen lőtte a kapu elé a labdát, ahol tökéletesen érkezett Szabó, de Alasztics a csodával határos módon védeni tudott. A félidei pihenőig nem született gól, így 0–0-s döntetlennel vonultak az öltözőbe a csapatok. 

A fordulást követően valamelyest lassabb lett a tempója a meccsnek, de ez inkább a gyakori játékmegszakításnak volt köszönhető. A két csapat közötti évek óta tartó versenyfutás miatti feszültség egyre inkább érződött az idő előrehaladtával. Hiába nem esett találat a meccsen, egészen izgalmas jelenetek zajlottak a pályán. Volt, hogy Sándor védését követően csak néhány másodperccel már Alasztics mutatott be bravúrt a másik oldalon. 

Trencsényi Jánosék újra elővették az 5 a 4 elleni formációt, amiből nagy helyzeteket alakítottak ki, de gól továbbra sem született. Amikor már úgy tűnt, hogy egyre inkább fölénybe kerül a Mezei-Vill, akkor jött az addig aránylag keveset játszó Rutai, és egy indítást követően tökéletesen lőtte ki jobbal a hosszú alsót. A Haladás ezzel 1–0-s előnybe került. Az újfalui együttes továbbra is kapus nélkül támadott, és jöttek is a veszélyes lehetőségek, viszont a találat még mindig nem. 

A találkozó végéhez közelítve szinte folyamatosan Rábléknál volt a labda, szinte odaszegezték a kapujukhoz a szombathelyieket. Az utolsó percben a dunántúli csapat tagjai egy emberként vetették bele magukat a záporozó újfalui lövésekbe. Mindent megtett a Mezei-Vill, amit csak lehetett, de nem tudott betalálni a hősiesen védekező ellenfelének. A Haladás 1–0-ra megnyerte a kupadöntőt, az MVFC Berettyóújfalu pedig egy szépen csillogó ezüstéremmel lett gazdagabb.

Bakos Attila