2023.08.22. 14:30
„A Loki mindig a szívemben lesz, sosem fogom megtagadni!”
Szebeni István úgy érzi, a legfontosabb célt, a szurkolók és a klub kapcsolatának elmélyítését sikerült elérni.
Szebeni István
Forrás: Nemzeti Sport-archív
Nagyon sok szurkolót meglepett, hogy Szebeni István, a DVSC kommunikációs és PR-vezetője távozott a piros-fehérektől. A hírt saját maga jelentette be a közösségi oldalán, megköszönve a játékosoknak és a szurkolóknak a hónapokat. Információink szerint a szakember annak idején egy éves szerződést kötött a klubbal, amely a nyáron lejárt. Ennek kapcsán a Haon megkereste a nem titkoltan Loki-drukker, népszerű televíziós műsorvezetőt, hogy beszéljen az elmúlt időszakról.
Megfizethetetlen
– Amikor napvilágra került a hír, rengeteg üzenetet kaptam, de az egyik legjobban az esett, amikor a B-középből odakommenteltek a Facebook-oldalamra, hogy sajnálják, azért ez nem mindennapos dolog – hangsúlyozta. – Felejthetetlen dolgokat éltem, éltünk át ebben az egy évben. Tisztán emlékszem, amikor tavaly nyáron először sétáltam ki a gyepre, és csináltam körbe egy videót, arra gondoltam, úristen, mennyivel másabb a pályáról körbenézni, mint a lelátóról. Vagy az öltözőfolyosó hangulata egy-egy nagy győzelem után, amikor érződött, tényleg együtt van a csapat.
De Herczeg Andrással beszélgetni a DVSC Labdarúgó Akadémián, vagy a stábtagokkal, játékosokkal – ezek mind megfizethetetlenek.
A labdarúgók közül többekkel is nagyszerű a személyes viszonyom, gondolok itt Dzsudzsák Balázsra, Ferenczi Janira, Varga Józsira, tehát a régi debreceniekre, de jóban voltam a külföldiekkel és a stábtagokkal is. Nagyon szeretem őket, és én úgy éreztem, ők is szeretnek. Azért ezek remek dolgok voltak, ez nagyon fog hiányozni – sóhajtotta.
A kisfia vitte a zászlót
Szebeni István az összes idegenbeli és hazai meccsen ott volt a lelátón, mint mondta, amíg él, emlékezni fog az FTC elleni idegenbeli 3–1-es, valamint az Újpest fölött aratott hazai 2–0-s sikerre. – A lilák elleni utolsó bajnokin 14 ezren voltunk a stadionban, pedig nem a bajnoki címért mentünk, hanem a harmadik helyért, amiből könnyen ötödik is lehetett volna.
A meccs előtt körbenéztem a lelátókon, és eszembe jutott, honnan hova jutottunk: háromezer párszáz nézőtől oda, természetes lett, hogy 6-7 ezer ember van a stadionban, amit közösen sikerült elérni.
Az egyik legnagyobb élmény számomra mégis az volt, amikor a Kecskemét elleni bajnokin Dzsudzsák Balázs megfogta a kisfiam kezét, odaadta neki a zászlót, és együtt mentek ki a pályára a kezdés előtt – elevenítette fel meghatódva.
Mint az Oláh Gáborra
A szakember feladata a klub népszerűsítése és a nézőszám növelése volt, illetve, minél közelebb hozni a drukkereket, a várost a Lokihoz. Ennek a célnak az eléréseben több újítást is kipróbált, bevezetett, amiknek köszönhetően jelentősen javult is a piros-fehérek viszonya a szurkolókkal. – Próbáltam újdonságokat is csinálni, hiszen nem azokat az embereket kellett kicsalogatni a meccsre, akik amúgy is mentek volna, hanem a ”szunnyadó drukkereket”. Lehet, ezek a videók meglepőnek, meghökkentőnek tűntek, de pont ez volt a cél, hogy felhívjuk a figyelmet a mérkőzésre: például amikor Németh Lajos időjárást mondott, és bíztatta a szurkolókat, menjenek ki a Nagyerdőre, mert remek labdarúgóidő lesz.
Én azt szerettem volna, hogy Debrecenben meccsre járni ugyanolyan fontos legyen, mint annak idején az Oláh Gáborra.
Az új stadion persze más dimenzió, de szerintem ezt a célt sikerült teljesíteni. Most új időszak kezdődik az életemben, de a Loki mindig a szívemben lesz, sosem fogom megtagadni! – mondta el.