2023.09.22. 19:54
Herczeg András: „Nekem Debrecen az otthonom”
A DVSC legendás vezetőedzője volt a Piros-Fehér Történetek legutóbbi vendége.
Herczeg András (balra) és Macskin László | Forrás: Czinege Melinda
A Piros-Fehér Törénetek című szurkolói beszélgetéssorozatot az Ultras Debrecen hívta életre, és ezúttal a DVSC történetének legjobb vezetőedzőjének választott Herczeg András volt a vendég. A legendás szakember a csapatot vezetve kétszeres bajnok, kupa- és szuperkupagyőztes, egyszeres Ligakupa-győztes valamint a Bajnokok Ligája- és az Európa-liga-csoportkörbe is bejutott a Lokival, pályaedzőként pedig három bajnoki címhez segítette a klubot. A tréner, aki Magyar Arany Érdemkereszt és Mesteredző kitüntetésben is részesült, a mai napig a debreceni labdarúgás szerves része a DVSC Labdarúgó Akadémia szakmai igazgatójaként.
A szurkolótábor által életre hívott eseményen Macskin László beszélgetett Herczeg Andrással a Nagyerdei Víztorony szabadtéri színpadán csütörtök este.
A kiváló edző elsőként villámkérdésekre válaszolt, amelyek kapcsán kiderült, hogy szerinte Pelé, Maradona, Messi és természetesen Puskás Ferenc minden idők legjobbjai.
Továbbá elárulta, hogy az 1970-es világbajnokság Olaszország–Nyugat-Németország 4–3-as elődöntője, illetve az 1999-es, 2–1-re végződő Manchester United–Bayern München BL-döntő számára a két legemlékezetesebb mérkőzés. Kiderült, hogy a debreceni szakember Bodnár László Levszki Szófia ellen szerzett bombáját tartja a legszebb gólnak, amelyet látott, de megtudhattuk azt is, hogy neki Sir Alex Ferguson a legjobb edző, akivel személyesen is volt alkalma találkozni.
Gyerekkora óta Loki-szurkoló
Herczeg András megemlítette, hogy már fiatal korától kezdve a debreceni futball szerelmese. – B-közepes voltam anno, és egy barátommal vittük a dobot, de akkorát, hogy a buszra és a villamosra nem tudtunk vele felszállni. Már akkor is volt szurkolás a lelátón, persze nem olyan mint most, de nagyon lelkesek voltunk. Nálunk az volt a legsértőbb, amikor az Egernek skandáltuk, hogy „sárga dinnye bél nélkül, fut az Eger ész nélkül”. Hiába nem volt az élvonalban a gárda, szerették a debreceniek a csapatot, sokan még az edzésekre is kijártak – emlékezett vissza.
A labdarúgást a DSI-ben kezdte 14 évesen, majd 18 esztendősen került át a DVSC-hez. 1974. szeptember elsején a Szekszárd ellen idegenben mutatkozott be az együttesbe.
Rendkívüli büszkeség volt, hogy a Loki futballistájának mondhattam magam és remek játékosokkal játszhattam együtt, azóta is nagy élmény ez nekem
– fogalmazott.
Sajnos egy egy térdsérülést követően fél évet ki kellett hagynia, amelyet újabb sérülések követtek. – A visszatérést követően már nem mertem úgy játszani mint előtte. Hogy őszinte legyek, nem tartottam magamat különösebben jó játékosnak, valami plusz szerintem hiányzott belőlem labdarúgóként – tette hozzá.
Garamvölgyi Lajos hívta
Az aktív sportolói karrierjét követően azonban Herczeg András nem távolodott el a focitól, hanem edzőként kezdett az utánpótlásban dolgozni, majd Garamvölgyi Lajos hívta őt a felnőtt gárda edzői stábjába. – Megkértek, hogy tartsak 1-2 edzést az együttesnek, és utána mondták, hogy szeretnék, ha az első csapat mellett is dolgoznék. Madarat lehetett volna fogatni velem annyira örültem ennek a lehetőségnek, de az volt a kérésem, hogy ne kelljen ott hagyni az utánpótláscsapatomat. Ez így is lett, úgyhogy miután a nagyokkal lement az edzés az Oláh Gáboron, ugrottam be a kocsiba és mentem át a Vágóhíd utcára az ifihez. Fárasztó volt, de nagyon boldog voltam, hogy ezt csinálhatom, ráadásul az év végén a felnőttekkel bronzérmesek lettünk, a fiatalokkal pedig megnyertük az országos kiemelt ifi bajnokságot – elevenítette fel.
A szakember elmondta, hogy Garamvölgyi Lajos remek edző és kiváló ember is volt egyszerre. Kiemelte, hogy remekül kezelte a játékosokat, mindig megtalálta velük a közös hangot és nagyon jól ráérzett arra, hogyan érdemes összeállítani a gárdát.
Herczeg András elsőként 1997 tavaszán lett szeretett csapatának vezetőedzője, amit hatalmas megtiszteltetésnek élt meg. Azonban a hivatásának a nehézségeit is megtapasztalhatta, amikor nem úgy ment a gárdának, ahogy azt várták volna. – Amikor Sándor Tamás és Madar Csaba eligazoltak az együttestől, akkor újra egy kifejezetten fiatal társasággal dolgoztunk. Tehetséges alakulat gyűlt össze, de velük már nem lehetett a korábbiakhoz hasonló eredményeket elérni. Akkor én kaptam hideget-meleget, ezért úgy voltam vele, hogy elég volt – fogalmazott.
Ellene szavaztak
Ezt követően az utánpótlásban folytatta a munkát, de Szentes Lázár távozását követően visszatért a felnőttekhez is, és pályaedzőként segítette Supka Attila, majd Miroslav Beránek munkáját.
A cseh szakember távozását követően engem kértek fel vezetőedzőnek, amit el is fogadtam. Nem mindenki örült ennek, hiszen akkor a Hajdú-bihari Naplóban az olvasók 74 százaléka arra szavazott, hogy rossz döntést hozott a vezetőség a kinevezésemmel, gyakorlatilag megsemmisülve kezdtem el a második érámat
– emlékezett vissza.
Utána viszont remekül alakultak a dolgok, hiszen sorra jöttek a sikerek a csapattal. Herczeg András utólag visszatekintve úgy véli, hogy a 2009-es BL-csapat volt a legjobb, amelyet vezetőedzőként irányított, azonban összességében a 2005-ös első bajnoki címet szerző gárda volt a legerősebb Loki.
Bandi bá felelevenítette, hogy a Bajnokok Ligájában szereplő együttesének a sikereit a kiváló öltözői hangulat alapozta meg. – Nagyon szerettem azokat a srácokat, remek játékosok voltak, nagyon jól dolgoztak, de átéltünk persze mókás sztorikat is együtt – tette hozzá.
Felejthetetlen pillanatok
A legendás szakember elmondta, hogy nem mindig érezte úgy, hogy Debrecenben úgy igazán szeretnék őt, ez azonban néhány éve megváltozott. – Amikor 2019 májusában a Paks ellen a bronzéremért játszottunk, és a meccset követően a közönség skandálni kezdte a nevemet, az örök emlék maradt. Aztán a nyáron pedig az albán Kukesi ellen vívtunk El-selejtezőt pont a születésnapomon. Az, hogy a tábor a találkozó alatt felköszöntött, mai napig az egyik legszebb élményem, soha nem fogom elfelejteni, mert fantasztikus érzés volt – emlékezett vissza.
Herczeg András sikereinek hatására természetesen érkeztek megkeresések itthonról és külföldről is, de ő mindegyik ajánlatra nemet mondott.
Nekem Debrecen az otthonom, hiszen itt van a családom, itt vannak a barátaim. Sosem tudtam azt elképzelni, hogy másik városban éljem az életem és néha egy-egy napra hazajöjjek
– fogalmazott.
Zárásképpen szó esett arról is, hogy a válogatottnál felajánlották-e neki szövetségi kapitányi posztot, és kiderült, bizony számoltak az MLSZ-nél Herczeg Andrással is. – Hatalmas megtiszteltetés volt számomra és nagyon büszke voltam arra, hogy egyáltalán felmerült a nevem, de végül aztán nem úgy alakultak a dolgok – fogalmazott.
Az tudvalevő volt, hogy a debreceni közönség eddig is nagyon szerette Herczeg Andrást, de aki ezen a rendezvényen részt vett, talán még inkább a szívébe zárta őt. Az mindent elárul róla, hogy miután a pódiumbeszélgetés véget ért, még legalább annyi időn keresztül fényképezkedett és csevegett az őt lelkesen körülvevő hallgatósággal, mint amennyit a színpadon töltött. Szerénységével, alázatosságával, kedvességével és remek történeteivel sokaknak felejthetetlen élményt nyújtott a Loki legendás szakembere.
