Minden jó, ha vége jó, de van hiányérzet

A magyar női kézilabda-válogatott óriási küzdelemben 23–22-re legyőzte Horvátországot a dán–norvég–svéd közös rendezésű világbajnokság középdöntőjében vasárnap este, ezzel megszerezte a még utolsó, olimpiai selejtezőt érő 10. helyet. A mieink számára ugyan a torna véget ért, de szerencsére az olimpiai szereplésről szóló álmok nem, és ez volt a legfontosabb. A csoportkörből a montenegróiak ellen elszenvedett vereség miatt második helyen jutottak tovább Vámos Petráék, akik a svédekkel szemben is alulmaradtak a középdöntőben, így a horvátok elleni rangadó élet-halál harccá alakult, amiből végül mi jöttünk ki jól.

Viharos

A Haon Köstner Vilmost, minden idők legsikeresebb DVSC-edzőjét kérte fel a magyar válogatott szereplésének elemzésére. A mesteredző rámutatott, habár összességében vegyes a kép, de ahogy a mondás tartja, minden jó, ha a vége jó. – Az olimpiai selejtezőtornán való szereplés kivívásával az alapvető célkitűzés teljesült, de elég viharos szereplés volt ez, hisz voltak benne nagyon jó és nagyon rossz félidők – hangsúlyozta. – Sajnos a Montenegrótól elszenvedett vereség alapjaiban határozta meg a további lehetőségeket. A középdöntőben játszottunk egy ragyogó első 30 percet a svédek ellen, bár annak is vereség lett a vége. Az olimpiai szereplés esélyének megőrzése szempontjából sorsdöntő, múlt vasárnapi horvátok elleni mérkőzés borzasztó 45 perce után gyakorlatilag porainkból támadtunk fel olyan játékosokkal, akik addig szinte alig, vagy egyáltalán nem kaptak szerepet. Azt gondolom, aki nem bírja elviselni az esélyességet, abból sosem lesz olyan válogatott versenyző, aki nyer is valamit, vagy eléri a képességei maximumát. Én edzőként soha nem készítettem föl a csapatomat eleve vereségre, tehát mindig volt tét, ami maga a győzelem, vagy annak a formának a kihozása, amely majd hozzásegít a következő mérkőzések megnyeréséhez.

Nem hiszek a pszichés gátakban, meg magyar betegségben. Láttuk, hogy az eddig általában a végén összeomló magyar játékosok most például csodát tudtak tenni. Szerintem az a sportoló, amelyik nem úgy kezd egy mérkőzést, hogy hisz abban, ő vagy a csapata megnyeri, annak nem érdemes komoly szinten sportolnia. De a horvátok ellen a hajrában végre láttam a szemekben a hitet, a tüzet, a mozdulatokban a tudatosságot, a tenni vágyást. Ezt hiányoltam addig a meccsen, mert ki lehet kapni, ha jobb az ellenfél, de tegyek meg mindent, ami rám volt bízva. Az a kérdés, hogy ezt a hozzáállásszintet tudjuk-e folytatni, vagy akár emelni, mert akkor egyből javulni fog a helyzetkihasználás, az összeszokottság. A meglévő hibákat pedig ki kell javítani, ez lehet csak a fejlődés útja – ismertette a szakember, aki szerint a horvátok elleni utolsó 15 perc és a selejtező kivívása nem fedheti el a magyar kézilabda jelenlegi problémáit.

Jól meccselt a végén

Rámutatott, meg kell találni azt a húsz-harminc embert, akik egy állandó válogatott keretet alkotva elérik azt a gyakorlottsági szintet, ami legalább szükséges a jövőbeli sikerekhez. – Gondolok itt a páros kapcsolatok kialakítására védekezésben, majd az összeszokottság kibővítésére csapatszinten, mert láttuk, hogy voltak gondok.

Azt gondolom, hogy a horvátok elleni bénultság részben abból is fakadt, hogy ez az első sor túl volt játszatva. Bár bizonyos mérkőzéseken a cserék és egy-két olyan taktikai megoldás is késett, vagy nem született meg, amely esetleg jó lett volna, a délszlávok ellen viszont remek volt Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány meccselése, hisz mind a védekezésváltás, mind a cserék végrehajtása nélkül nem születhetett volna meg a győzelem, legalább annyi szerepe volt a siker kivívásában, mint a pályán a játékosoknak – hívta fel a figyelmet.

Vegyes a kép

A válogatottban szerephez jutó három DVSC Schaeffler-játékos kapcsán Köstner Vilmos elmondta, Vámos Petra az utolsó mérkőzést kivéve a csapat motorja volt, általában jó teljesítményt nyújtott. – Amiben fejlődnie kell, az az előnyszerzésekből a továbbjáték pontossága. Töpfner Alexandra főleg a gyengébb ellenfelekkel szemben kapott szerepet, de elég nagy hibaszázalékkal dolgozott az 50-60 százalékos helyzetkihasználása véleményem szerint ezen a szinten kevés. Játékban mindenképp sok javulásra van szükség ahhoz, hogy megőrizze a kerettagságát. Füzi-Tóvizi Petra az elmúlt évekhez képest sokkal kevesebb lehetőséget kapott, főként taktikai okokból, ugyanis a szövetségi kapitány a játék gyorsítása miatt általában csak egy védekezés-támadás cserét hajtott végre a csapatban. Amikor pályán volt, hullámzóan teljesített, közepes világversenye volt – értékelt a szakember.

Legkönnyebb négyes

A magyar szövetség (MKSZ) tájékoztatása szerint az áprilisi selejtezős torna megrendezésére pályázni kellett, az MKSZ ezt megtette. A nemzetközi szövetség (IHF) várhatóan a jövő héten dönt a rendezőkről. A magyar csapat a legkönnyebb négyesbe került, amelybe Füzi-Tóvizi Petráék mellett a vb-ről még egy európai csapat érkezik, a csoportot Japán és Kamerun egészíti ki négyessé. Mindegyik csoportból az első két helyezett jut ki az olimpiára.