Választás 2022

2022.04.01. 07:15

Választási tudnivalók az érvényes voksoláshoz

Április 3-án, vasárnap 467 hajdú-bihari szavazókörében lehet véleményt nyilvánítani.

Forrás: MTI-archív

Március 31-ei állapot szerint Hajdú-Bihar megyében a választásra jogosult polgárok száma: 421 088 fő. Átjelentkezéssel (megyén kívüli lakcímmel rendelkező vagy a megyén belüli, de a lakcímüktől eltérő helyen szavazó polgárok) 4925 fő szavaz majd a megyében. Mozgóurnát eddig 4743 fő igényelt.

Április 3-án a szavazás a megye 6 országgyűlési egyéni választókerületének 467 szavazókörében zajlik majd.

A szavazókörök reggel 6 órakor nyitnak és 19 órakor zárnak, vagyis ebben az időintervallumban lehet szavazni. A szavazóhelyiséget a szavazatszámláló bizottságok pontban 19 órakor bezárják. Abban az esetben, ha esetleg 19 órakor még sorban állnak a választópolgárok a szavazáshoz, a 19 órakor már sorban állók még leadhatják szavazatukat, a később érkezők azonban már nem. Hosszabb sor esetén a szavazatszámláló bizottság ezt úgy biztosítja, hogy a bizottság egyik tagja beáll 19 órakor a sor végére és az őt követő polgárok már nem adhatják le szavazatukat. Ebben az esetben a szavazatszámláló bizottság az utolsó választópolgár szavazatának leadását követően zárja le a szavazást.

A szavazás megkezdésétől a szavazás befejezéséig a szavazóhelyiségben az alábbi személyek lehetnek jelen:

  • a szavazatszámláló bizottság tagjai,
  • a jegyzőkönyvvezető(k),
  • a nemzetközi megfigyelő(k) és kísérőszemélyzetként a tolmács,
  • a választópolgárok a választójoguk gyakorlásához szükséges ideig, valamint az olyan választópolgárral, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, az általa választott segítője a segítségnyújtás időtartamára,
  • a sajtó képviselője munkája végzése érdekében.

A szavazatszámlálás ideje alatt ugyanezen személyek lehetnek jelen a választópolgárok és segítőik kivételével.

A sajtó képviselői a szavazókörben folyó munkát nem zavarhatják, a szavazás titkosságát nem sérthetik meg, a választói névjegyzékbe nem tekinthetnek be, arról fényképet, filmfelvételt nem készíthetnek, a szavazóhelyiségben nem készíthetnek riportot a választópolgárokkal. A szavazatszámláló bizottság csak a szavazók számáról adhat a sajtónak felvilágosítást. A sajtó képviselője ezen szabályoktól függetlenül fényképeket, kép-és hangfelvételt készíthet a szavazásról a választópolgárok hozzájárulása nélkül és akár ellenkezésük ellenére is, amennyiben a felvételek nem portré jellegűek, azaz nem egy-egy választópolgárról kiemelten készülnek, hanem a szavazást, mint közéleti, közérdeklődésre számot tartó eseményt dokumentálják. A sajtó képviselőjének a bizottság elnöke részére be kell mutatnia a személyazonosságának igazolására alkalmas magyar vagy külföldi fényképes igazolványt, valamint sajtóigazolványt vagy a médiatartalom-szolgáltató által a részére kiállított meghatalmazást.

Fontos, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai eljárásuk időtartama alatt hivatalos személynek minősülnek, így a szavazás idején esetlegesen sérelmükre elkövetett, büntetőjogilag értékelendő jogsértő cselekményeket a meginduló hatósági eljárásban is ekként fogják értékelni.

 

A szavazás menete

 

A szavazatszámláló bizottságok a szavazáson elsőként megjelenő választópolgárral együtt ellenőrzik, hogy a szavazatok elhelyezésére szolgáló urnák üresek és sértetlenek-e és az ő jelenlétében lezárják azokat. A mozgóurnázáshoz használt urnába, annak lezárása előtt egy ún. ellenőrző lapot helyeznek el, melyet az első választópolgár és a bizottság jelen lévő tagjai aláírnak. Ennek a szavazatszámláláskor van jelentősége, ugyanis, ha a szavazatszámlálás megkezdésekor, a mozgóurna felbontását követően a bizottság azt állapítja meg, hogy a mozgóurnában nincs benne az ellenőrző lap, a mozgóurnában lévő valamennyi szavazat érvénytelen lesz. Ezt követően az elsőként szavazó polgár a szavazóköri jegyzőkönyv aláírásával igazolja és tanúsítja azt, hogy az urnák lezárásukat megelőzően üresek és sértetlenek voltak, a lezárás szabályos volt és a mozgóurnába az ellenőrző lap elhelyezésre került.
A választópolgár csak a személyazonosságának és személyi azonosítójának vagy lakcímének igazolását követően szavazhat.

A személyazonosság igazolására szolgáló okmányok lehetnek:

  • személyazonosító igazolvány,
  • ideiglenes személyazonosító igazolvány,
  • vezetői engedély,
  • útlevél,
  • ideiglenes útlevél.

A veszélyhelyzet elrendelését követően lejárt személyazonosító okmányok (az ideiglenesek kivételével) elfogadhatóak, ha azok érvényességi idejének lejárta 2020. március 11-i vagy azt követő időpont.

A személyi azonosító (régi nevén személyi szám) igazolása történhet a lakcímkártyával vagy a személyi azonosítóról kiállított hatósági bizonyítvánnyal, igazolással. A lakcím igazolása történhet lakcímkártyával, lakcímbejelentő lap hivatalos átvételi elismervény részével, illetve olyan régi típusú, könyv alakú személyazonosító igazolvánnyal, amely tartalmazza a lakcímet. Ha a személyi számát a választópolgár igazolja, a lakcímét már nem kell igazolnia.

A bizottság visszautasítja azt a szavazni kívánó választópolgárt, akinek az igazolványa érvénytelen (figyelemmel a 6. pontban foglaltakra is, amely 2020. március 11. napját megelőzően járt le), vagy nem az övé vagy az igazolványai alapján nem található a névjegyzéken.

Szavazni csak az jogosult, aki szerepel a szavazóköri névjegyzékben és a szavazatszámláló bizottság senkit nem vehet fel a névjegyzékbe. A választópolgár a névjegyzék aláírásával igazolja a szavazólapok átvételét. Tekintettel arra, hogy vasárnap népszavazás is lesz, a névjegyzéket több helyen szükséges aláírni, mert külön aláírással kell igazolni az országgyűlési választás és külön a népszavazás szavazólapjainak átvételét. Ha valaki csak az országgyűlési választásra szolgáló rovatot írja alá a névjegyzéken, az országgyűlési szavazólapokat megkapja, a népszavazásit nem, illetve ha csak a népszavazási szavazólap átvételét igazoló rovatot írja alá, akkor országgyűlési szavazólapokat nem kap. Ha valaki mindkét helyen megtagadja a névjegyzék aláírását, akkor őt a bizottság visszautasítja, de ha később meggondolja magát 19 óráig bármikor visszatérhet szavazni. Az írásképtelen választópolgár helyett a bizottság 2 tagja írja alá a névjegyzéket, ezen körülmény feltüntetésével.

Ezt követően a bizottság a szavazólapokat a polgár jelenlétében lebélyegzi, majd egy üres fehér borítékkal együtt átadja azokat. Az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok nem fehér, hanem zöld színű borítékot kapnak, mely az átjelentkezős szavazatok későbbi azonosítását szolgálja.

A fehér boríték használata nem kötelező, anélkül is elhelyezhetőek a szavazólapok az urnában, ugyanakkor az átjelentkezéssel szavazók számára a zöld boríték használata kötelező és szavazataiknak a zöld borítékban történő elhelyezését követően a zöld borítékot mindenképpen lezárva kell bedobniuk az urnába, ellenkező esetben szavazatuk érvénytelen lesz. A szavazófülkében csak a szavazó választópolgár, illetve az olvasni nem tudó, illetve fogyatékossága miatt a szavazásban akadályozott választópolgár segítője tartózkodhat. Érvényesen szavazni a jelölt, a népszavazási kérdés melletti, illetve a lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet. Ha a választópolgár a szavazata urnába történő bedobása előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a bizottság bevonja, érvényteleníti és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki, melyre szavazólap-fajtánként csak egy alkalommal van lehetőség. A szavazatok urnába történő helyezését követően a választópolgár elhagyja a szavazóhelyiséget.

 

Mozgóurnával szavazók

 

Mozgóurnát kérni ebben az időszakban már csak háromféle módon lehet:

  • online módon (www.valasztas.hu honlapon keresztül) csak ügyfélkapus azonosítással 2022. április 3.-án 12 óráig,
  • személyesen a helyi választási irodában leadott papír alapú kérelemmel 2022. április 1. 16 óráig,
  • az illetékes szavazatszámláló bizottsághoz benyújtott papír alapú kérelemmel meghatalmazott útján vagy meghatalmazással nem rendelkező személy általi kézbesítéssel kizárólag a szavazás napján 12 óráig.

 

Akiket a mozgóurnát kérők jegyzékébe felvettek, azokat a szavazatszámláló bizottság 2 tagja a választás napján a mozgóurnával felkeresi és a kérelmében megadott címén, a mozgóurnába helyezett szavazólapok útján szavazhat. A mozgóurnázó bizottsági tagok a fehér, illetve amennyiben átjelentkező választópolgárról van szó, a zöld borítékot természetesen ezekben az esetekben is átadják és a zöld boríték használata az átjelentkező polgárok esetében mindenképpen kötelező.

 

Eredmények összesítése

 

A szavazókörben leadott szavazatok megszámlálását és összesítését követően a szavazatszámláló bizottságok kitöltik a szavazóköri jegyzőkönyveket (külön-külön jegyzőkönyve van az egyéni, a listás választásnak és a népszavazásnak), melyeket a bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető aláírnak. A szavazóköri eredményeket a helyi választási irodának bediktálják, akik azt az informatikai rendszerben ideiglenes jelleggel rögzítik, melyet követően publikálódnak a tájékoztató adatok. Ezt követően a bizottság a választási iratokat és a szavazóköri jegyzőkönyveket a helyi választási irodába szállítják, ahol a választási iroda munkatársai ellenőrzik azokat (helyesen kerültek-e kitöltésre, az előzetesen bediktált adatok egyeznek-e a szavazóköri jegyzőkönyvben rögzítettekkel). Az átjelentkezéssel leadott szavazatokat, illetve, ha az átjelentkezéssel történő szavazásra kijelölt szavazókörben nem átjelentkező választópolgárok is szavaztak, akkor az ő szavazataikat is, a szavazás napján nem számolják meg, azokat később, az átjelentkezős szavazatok választókerületek szerinti leválogatásukat követően teszik meg a szavazás napját követően legkésőbb április 9.-én.

Április 4-én a szavazóköri jegyzőkönyvek 1. példányát, valamint az átjelentkezéssel leadott szavazatokat a helyi választási irodák az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákhoz (OEVI) szállítják.

Az OEVI-k még ugyanezen a napon ezeket a jegyzőkönyveket, valamint az átjelentkezéssel leadott szavazatokat, továbbá az OEVI-nél leadott levélszavazatokat a Nemzeti Választási Irodához szállítják. A Nemzeti Választási Iroda ezt követően az átjelentkezéssel, illetve a külképviseleteken leadott szavazatokat egyéni választókerületenként szétválogatja és azokat visszaküldi abba a választókerületbe, ahová azok tartoznak a leadott szavazat szerint. Ezt követően, az erre kijelölt szavazatszámláló bizottságok megszámolják az így megkapott átjelentkezős és külképviseleteken leadott szavazatokat, illetve az átjelentkezéssel szavazásra kijelölt szavazókörben április 3-án leadott nem átjelentkezős szavazatokat, legkésőbb április 9. napján. Legkésőbb szintén április 9. napján, mivel valamennyi egyéni országgyűlési képviselőjelölti szavazólap ezáltal megszámlálásra került, az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság (OEVB) megállapítja az egyéni választókerületi eredményt, vagyis, hogy az adott országgyűlési választókerületben ki szerzett mandátumot.

A listás választás megyei területi részeredményét a területi választási bizottság állapítja meg minden adat rendelkezésre állását követően, de szintén legkésőbb április 9. napján.

Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Választási Bizottság megszámolja a levélben szavazók által leadott ún. levélszavazatokat, melyek csak listás szavazólapok, figyelemmel arra, hogy a levélben szavazó külhoni magyarok nem jogosultak az egyéni jelöltekre szavazni. A listás választás területi részeredményének megállapítását követően a területi választási irodák az ezzel kapcsolatos jegyzőkönyvek 1 példányát a Nemzeti Választási Irodához szállítják. A területi részeredmények és a levélszavazatok alapján a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg a listás választás országos eredményét legkésőbb 2022. április 22.-én. A népszavazási eredményt szintén a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!