Egy igaz múzsa tragédiája – hiánypótló kötet jelent meg Petőfi hitveséről

Hiánypótló kötet jelent meg a Tortoma Kiadónál Petőfi Sándor hitveséről és legfontosabb múzsájáról. A Megérdemelve vagy ártatlanul: Szendrey Júlia összes költeménye elemző tanulmányokkal című kötet szerzője Raffay Andrea, a Magyarságkutató Intézet tudományos kutatója. A szerző az Erdély.ma portálnak nyilatkozva elmondta, Szendrey több verse már életében is megjelent különböző folyóiratokban, a korai halála után pedig életrajzaiban, naplókiadásaiban közölték egyes verseit, függelék gyanánt. Ám a teljes életműve, Bihari Mór Szendrey-verskiadása sem tekinthető meg teljesen. Többek között ezt az űrt hivatott pótolni a nemrég megjelent, vastag kötet.

Raffay Andrea már a Csinszka-köteteinek munkálatai közben is találkozott az MTA Kézirattárában a „K 524” jelzetű, Szendrey Julia költeményei címet viselő füzettel, amely Szendreynek az 1854 és 1865 között született, saját kézírásával olvasható költeményeit tartalmazza. Mivel korábban nem született Szendrey Júlia összes, addig kiadatlan verseit is tartalmazó kötet, a szerző maga kezdte el összegyűjteni a műveket.

A közel félezer oldalas könyv tíz elemző tanulmányt is tartalmaz. A mű értékét a kéziratok betűhíven, nyomtatott formában történő közlése mellett növeli, hogy az oldalakon az eredeti kéziratok másolata szintén megtalálható. Mindezek mellett Szendrey Júlia virágcsokrot ábrázoló rajza szintén része a kötetnek. Raffay Andrea szerint ez a rajz bizonyítja, hogy

Szendrey Júlia, Csinszkához hasonlóan, nem csupán kiváló költő volt, hanem a művészet egyéb ágait tekintve is komoly tehetséggel rendelkezett.

Szendrey melankolikus, szentimentális jellegű költeményei mellett kiemelt csoportot alkotnak hazafias versei, amelyekben az utókor elé nemzeti hőseinket példaként állítva a dicső magyar történelmi múltat énekli meg. Ilyen a Magyar gyermekek éneke: Zoltán fiamnak, a Zrinyi Ilona, Magyar vagyok! című, vagy épp a „Csapj fől pajtás önkéntesnek…” kezdetű költeménye is. Verseinek harmadik nagy csoportját a gyermekeivel, az anyaság örömével, az anya-gyermek közötti örök kötődéssel, az anyai szeretettel kapcsolatos darabok alkotják. Ezeken kívül a kötet számos verstöredéket is tartalmaz.

A mai gyermekek és felnőttek többsége már nem ismeri mesefordításait sem, pedig a nagy dán író, Hans Christian Andersen meséit is ő fordította le német nyelvről. Munkájának első kiadását pedig fiainak, Zoltánnak, Attilának és Árpádnak ajánlotta. Andersen-fordításainak jelentőségét mutatja, hogy ezek adták az ötletet a ma élő egyik legnagyobb magyar szobrászművésznek, Kligl Sándornak egy Szendrey Júliát ábrázoló, jobb kezében kéziratlapokat tartó bronzszobor elkészítéséhez, amelyet 2018-ban állítottak fel Koppenhágában.

Raffay Andrea nagyszabású művével azt a hibát is helyre szeretné igazítani, hogy korábban Szendrey Júliáról mint feleségről, asszonyról és emberről többnyire igen egyoldalúan és nem megfelelő kritikával emlékeztek meg. A szerző szerint Szendrey élete magában hordozza a Tormay Cécile-től származó gondolatot, miszerint: „Hordozom azt is, ami másoknak fáj”, mivel gyakran hozott áldozatot családjáért és hazájáért. Mindez pedig azt a következtetést erősíti, hogy Szendrey Júlia szerető anya és feleség volt, akinek családja és hazája voltak a legfontosabbak.

Borítókép: Barabás Miklós litográfiája Szendrey Júliáról