Magyar–magyar kapcsolattartás

Dr. Szili Katalin, illetve az albizottság elnöke, Németh Zsolt egyaránt sikeresnek ítélte meg a KMKF eddigi tevékenységét – írja a Kárpáti Igaz Szó. Az Országgyűlés elnöke jelentős előrelépésként könyvelte el a nemzetstratégia konszenzusos elfogadását. Bejelentette: a dokumentum eredményeként rövidesen autonómia-műhely nyílik Budapesten és magyar lobbi-iroda Brüsszelben.

Az első feladat megvizsgálni az európai hasonló formációkat, és megtalálni a megoldást a felmerülő magyar igényekre, a másik feladat pedig az összmagyar érdekek megjelenítése lesz európai uniós szinten.

Az EU-n kívül rekedt vajdasági és kárpátaljai magyarságot érintő új támogatási formát dr. Zilahi László mutatta be. A Miniszterelnöki Hivatal főigazgató-helyettese rámutatott: a kidolgozott program célja azoknak a gazdasági gyökerű gondoknak az áthidalása, mely a magyar–magyar kapcsolattartást terhelhette volna meg Magyarország schengeni csatlakozását követően a vízumköteles Kárpát-medencei magyarság vonatkozásában.

A program lényege, hogy pályázat útján az érintett személyek visszaigényelhetik a vízumdíjat, illetve az egyéb járulékos költségeket (fordítás, közjegyzői hitelesítés stb.)

A magyar kormány 2008-ra 720 millió forintot különített el erre a célra. A pénzt a Szülőföld Alap Oktatási és Szakképzési Kollégiuma kezeli majd. A kollégium pályázatot ír ki a lebonyolító jogi személy kiválasztása céljából. A program végrehajtásába várhatóan maximálisan bevonják a már meglévő státusirodákat és előreláthatóan a Magyar igazolvánnyal rendelkezők részesülhetnek ebben a támogatásban.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tanácskozás munkájában részt vevő képviselője, Kőszeghy Elemér javaslatára – miszerint Kárpátalja esetében a támogatandók körét terjesszék ki a schengeni vízumot igénylők mellett a kishatárátlépőt igénybevevők körére is – pozitív válasz született. A rendszer várhatóan jövő év februárjától áll fel, de lehetőség lesz visszamenőlegesen is igényelni a magyar–magyar kapcsolattartási támogatást.

Az albizottság által elfogadott Állásfoglalás egyebek mellett leszögezi: a testület ez úton is megerősíti elkötelezettségét Szerbia és Ukrajna európai integrációja mellett. Az Állásfoglalás kimondja: az Albizottság támogat minden olyan kezdeményezést, amely a nemzetpolitikai koncepcióba foglalt külügyi és Európa-politikai vonatkozású javaslatok mind teljesebb körű megvalósítását szolgálják. Különös tekintettel a saját – területi vagy kulturális alapon érvényesülő – önigazgatásukért teljes mértékben alkotmányos eszközökkel fellépő Kárpát-medencei magyar közösségek céljainak megvalósítására vonatkozó legitim igényekre.

A mögöttünk hagyott héten dr. Avarkeszi Dezső és Balog Zoltán elnökletével a KMKF Jogi Albizottsága is ülésezett. Tíz pontból álló állásfoglalásukban egyebek mellett üdvözlik a 2007. november 25-i romániai európai parlamenti választások eredményeit. Támogatják továbbá a vajdasági magyar pártok közös jelöltállítását, valamint együttes programalkotását a 2008. évi szerbiai elnökválasztáson.

Az Albizottság szintén támogatásáról biztosította a szlovákiai magyar közösség erőfeszítéseit a Pátria Rádió folyamatos működésének megőrzéséért. Mindezek mellett az Albizottság felhívta a KMKF határon túli tagjainak figyelmét, hogy a jövőben hatékonyabban használják ki a törvényjavaslatok véleményezésével kapcsolatos lehetőségeiket.

A KMKF albizottságainak ülései mellett szerdán sor került a tavaly ősszel életre hívott, a Máért utódjának is tekinthető magyar–magyar kormányzati konzultáció második ülésére. Ezen Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök kijelentette: "A szélsőséges megnyilvánulásokra nem válaszolhatunk szélsőséges megnyilvánulásokkal, a türelmetlenségre türelmetlenséggel, a nacionalizmusra nacionalizmussal."

Gyurcsány Ferenc elmondta: helyes volt kiemelt támogatást előirányozni a közeli uniós perspektívát nélkülöző két terület, a Vajdaság és Kárpátalja magyarsága számára, helyes volt, hogy a folyamatos alkuk rendszere helyett hosszú távú megállapodásokra alapítottuk támogatásainkat.

A kormányfő emlékeztetett, hogy ez a kormányzati konzultáció nem pártpolitikai intézmény. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a magyarországi politikának nem szabad beleszólnia a határon túliak belső ügyeibe.

Gémesi Ferenc kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős államtitkár arról beszélt, hogyan hat Magyarország schengeni csatlakozása azon területek magyarságának helyzetére, melyek belátható időn belül még nem csatlakozhatnak a schengeni rendszerhez. "Kárpátalján jó megoldást kínál a kishatárforgalom, emellett pedig érvényes marad az ingyenes nemzeti vízum rendszere.

Ez a vízum megkönnyíti a Magyarországgal való kapcsolattartást és a magyar identitás megőrzését. A nemzeti vízum hatálya természetesen csak Magyarországra terjed ki – annak idején ugyanis csak ezzel a feltétellel tudtuk elfogadtatni az unióval" – emlékeztetett Gémesi Ferenc.

- Palkó István -