2007.12.04. 15:56
PISA vizsgálat 2006 - nem romlott a magyar diákok teljesítménye
<p>A legfrissebb PISA-felmérés alapján gyakorlatilag nem változott a magyar diákok teljesítménye a három évvel ezelőtti vizsgálathoz képest.</p>
Az eredmények nem romlottak, de nem is javultak - hangzott el a szaktárca hétfői sajtótájékoztatóján. A hibahatáron belüli értékek miatt konkrét helyezést nem, csak bizonyos intervallumokat állapított meg az OECD. A természettudományi területen magyar diákok a tagállamok közül a 13-17. helyet, míg szövegértésben a 17-22. helyet érték el. Matematikából a 18-23. helyre volt elég a teljesítményük.
A tesztet három évente végzik el a 15 évesek körében, több mint ötven országban. Magyarországon csaknem 200 iskolából vettek részt diákok - mondta el Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal osztályvezetője.
A természettudományok területén a finn diákok szerepeltek a legjobban, őket a hongkongi és a kanadai fiatalok követik a sorban. A magyar diákok az írek után, a svéd tanulók előtt végeztek, ez az eredmény lényegében megfelel az OECD-országok átlagának. Itt nagyjából megegyezik a fiúk és a lányok teljesítménye.
A szövegértésben Korea végzett az első helyen, a második Finnország, a harmadik pedig Hongkong. Hazánk teljesítménye itt jóval elmarad az OECD országok átlagától, a csehek, sőt az izlandiak és a norvégok is megelőznek bennünket. Itt mutatkozik a legnagyobb eltérés a lányok és a fiúk között; az előbbiek összesen 503, míg az utóbbiak 463 pontot gyűjtöttek.
Matematikából Tajvan, Finnország és Hongkong ért el dobogós helyezést, a magyar diákok itt is az OECD országok átlagánál valamivel gyengébb teljesítményt produkáltak, szlovák és lengyel társaik is megelőzik őket. Ebben a kategóriában egyébként a fiúk bizonyultak jobbnak, a 490-es átlagot tekintve 11-gyel lett jobb az összpontszámuk.
Arató Gergely, a szaktárca államtitkára szerint az eredményekben két probléma mutatkozik meg: a diákok magas szintű ismereteik ellenére nehezen dolgozzák fel, illetve hasznosítják az új információkat, sőt a feladatok megértésével, illetve a problémamegoldással is gondok vannak. Ráadásul hatalmas különbségek tapasztalhatóak a diákok között, ami nagyrészt szociális hátterüknek tudható be. Az alapkészségek elmélyítése, illetve a társadalmi különbségek csökkentése érdekében a szaktárca már megtette az első lépéseket. A kompetencia alapú képzés, illetve a tanulás népszerűsítése azonban olyan távlati célok, amelynek csak 10-15 év múlva lesznek érezhető hatásai - mondta az államtitkár.
Kapcsolódó cikkek:
