Szigorúbb, de igazságosabb

A szerteágazó jogszabályok közötti eligazodáshoz dr. Kelemen Barnabást, az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltség Szociális és Gyámhivatala vezetőjét kértük meg. A szakember a bevezetőben hangsúlyozta, hogy a törvény szövege már ismert, azonban több végrehajtási rendelet még nem jelent meg.

– Az új törvényben az egyik legfontosabb változás, hogy a bizonytalan fogalmakat most már jól meghatározza. Egyértelművé válik, hogy például mi a „jövedelem”, mi az „elismert költség”, részletesen értelmezi a „hozzátartozó” fogalmát, s konkrétan megfogalmazza, hogy ki, illetve mi a „fenntartó”. Olyan megfogalmazás kellett ugyanis, hogy az érvényes legyen egyaránt az állami, az egyházi, a kistérségi, az önkormányzati, a társulási fenntartókra.

Az uniós jogelvek miatt a „szabad mozgással” kapcsolatos szabályok is helyet kaptak az új törvényben. Az úniós állampolgárok és családtagjaik is jogosultak ugyanis szociális ellátásra, ha tartósan hazánkban tartózkodnak, azonban jelenlétüket jelenteni kell az idegenrendészeti hivatalnak.

A törvény foglalkozik továbbá a házi segítségnyújtás igénylésekor a „gondozási szükséglet vizsgálatával”, s tisztázza pontosan a „fogyasztási egység” fogalmát is, amely a családi segélyezés kiszámításának az alapja. Új elem a törvényben, hogy a házi segítségnyújtási, valamint az idősotthoni ellátási kérelmet a gondozási szükségletet követően szabad majd nyilvántartásba venni.

– Mindezzel az intézkedéssel a jogalkotó szándéka az, hogy a személyes gondoskodást, a házi és az otthonokban lévő segítő ellátást valóban azok vegyék igénybe, akik minderre rászorultak.

A rászorultság mértékét pedig a gondozási szükséglet határozza meg. Ha a gondozási szükséglet nem éri el a napi 4 órát, akkor a házi segítségnyújtás az indokolt. Ha a gondozási szükséglet meghaladja a napi 4 órát, akkor az illető személy felvehető intézetbe.

Tulajdonképpen akkor is felvehető valaki az inézetbe, ha a gondozási szükséglet nem haladja meg a négy órát, de abban az esetben az állam nem ad normatív támogatást az idősnek otthont adó intézménynek. Az új jogszabály szigorítja a felvételi körülményeket, azonban igazságosabb elrendezést jelent. Mindennek a jelentőségét akkor értjük meg, ha tudjuk: országosan 17 ezer személy vár arra , hogy elhelyezést nyerjen valamelyik idősek otthonában.

Az otthonokba felvett lakók a vagyonuk, pontosabban a nyugdíjuk alapján fizetnek az intézményi szolgáltatásért. Ha valakinek kevesebb a jövedelme, akkor utána több normatív támogatást fizet az állam. Ez alapján az intézmények is abban érdekeltek, hogy a szegényebb, illetve szociálisan rászorultabb állampolgárokat vegyék fel.

– A gondozási szükséglet céljából szakértői bizottságokat kell létrehozni, amelyek orvosokból és szociális szakemberekből állnak. Megyénkben mintegy húsz városban kell létrehozniuk az ott működő jegyzőknek ezeket a szakértői bizottságokat. A települések jegyzőinek a feladatköre pedig kibővül január 1-jétől a jövedelem- és vagyonvizsgálattal is.

Fontos változás, hogy megváltoznak az önkormányzatok alapvető feladatai is a lakosság számarányának megfelelően. A szociális étkeztetés és a házi segítségnyújtás – mint ahogy eddig is volt –, mindenhol megmarad kötelező feladatként, azonban a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátás 2009. január 1-jétől megszűnik kötelező feladat lenni – folytatja dr. Kelemen Barnabás.

– A lakosság száma a következőképpen határozza meg a feladatokat: a 2 ezer fő feletti településeken kell lennie családsegítésnek, a 3 ezer fő feletti településeken biztosítani kell az idősek nappali ellátását, a 10 ezer fő feletti településeken pedig meg kell valósítani a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, valamint egyéb nappali ellátást (például fogyatékosok nappali ellátása, nappali melegedő). Az önkormányzatok a kötelező feladatokat társulási formában is megoldhatják, sőt az állam ösztönzi is őket erre külön többlet-támogatással. Úgy gondolom, ezek az intézkedések a szociális védőháló sűrítését jelentik, kevesebb ember esik ki a hálóból, mint korábban.

Kapcsolódó cikkek:

• Több mint 100 milliárd forint roma integrációs programokra
• Kiadványsorozat az idősek életéről
• Megható volt a mérki ünnep
• Adóköteles lehet a nyugdíj

-  M. Magyar László -