Négy évvel tovább élünk

A második világháború befejezését követő években világátlagban az emberek mindössze 47 évre számíthattak, ami mára 67 évre növekedett. Magyarországon 12 évvel, 61-ről 73 évre hosszabbodott meg a népesség élettartama. A születéskor várható élettartam ilyen mértékű növekedése a 20. század második felének legnagyobb teljesítményei közé tartozik.

Józan Péter most megjelent könyvében három szakaszra osztja hazánk elmúlt hat évtizedét. Az első a reményteljes kezdet (1948-1966), amikor 8 évvel nőtt a várható élettartam, a második a válság (1966-1993), mely időszak alatt stagnált, ill. kismértékben csökkent az élet-hossz, a harmadik a megújulás időszaka (1993-2006), amikor 4 évvel nőtt a megélt évek száma.

Sokak számára teljesen váratlanul az élettartam-növekedés legeredményesebb évei a diktatúra legrosszabb éveivel esnek egybe. A központi utasítások rendszere még segítette is a csecsemő-, a gyermek- és a fertőző betegségek leküzdését. Az antibiotikumok és más gyógyszerek megjelenésével gyógyíthatóvá vált a tüdőgyulladás, a gümőkór és más fertőző betegségek. A kötelező védőoltások bevezetése is erre az időszakra esik.
A ’60-as évek második felétől az életkörülmények javultak, de az emberek életmódja rossz irányba fordult, különösen a fiatal, falusi, alacsony iskolázottságú, kétkezi munkát végző férfiaké. Az egészségkárosító szokások közül a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás a legszembetűnőbb. Az elsőgenerációs segédmunkásosztály így az ipari városokból egyenesen az alkoholparadicsomba ment. Akkor az egészségtudatos magatartás – kis túlzással – „A tisztaság fél egészség” jelmondat követésére szorítkozott. A halandóság 1966-1993 bekövetkezett rosszabbodásának kilenctizedét a szív- és érrendszeri megbetegedések, a máj (alkoholos) betegségei és a tüdőrák okozták.

A rendszerváltás után kialakuló piacgazdaság és a nyitott társadalom megteremtette e válságból való kitörés feltételeit. A piacgazdaság az emberektől maximális erőbedobást igényel, ezért a munkahelyen kiegyensúlyozottnak, fiatalnak, egészségesnek kell látszani. A betegség luxusát az ember nem engedheti meg magának. Csökkent a táppénzesek aránya, megszűnt a munkahelyi italozás. Sokat javult a tájékozottság, az emberek kezdenek figyelni a vérnyomásukra, vércukor- és koleszterinszintjükre.
Egész éven át lehet friss zöldséget és gyümölcsöt kapni. A déli gyümölcsök fogyasztása 10 év alatt 80 százalékkal nőtt. Átalakult a táplálkozás szerkezete. Az orvostudomány soha nem látott mértékben fejlődik.

A rendszerváltás óta ötszörösére nőtt a törzskönyvezett gyógyszerek száma. A mozgásgazdag életmód elterjesztése, az egészségügy fejlesztése, és a fiatalok riasztó ütemű egészségkárosításának visszafordítása esetén még további élettartam-növekedésre számíthatunk.

- Dr. Hajnal Béla -

A műveltebbek tovább élnek
A műveltebbek tovább élnek - állapította meg egy tanulmány, amely az amerikai Harvard Egyetem orvosi karán készült. A várható élettartam 1980 és 2000 között szinte kizárólag csak az egyetemi diplomások körében nőtt.

A születéskor várható élettartam 2006-ban volt a legmagasabb
Soha nem volt még olyan magas Magyarországon a születéskor várható élettartam, mint 2006-ban: ez a férfiaknál átlagosan 69, a nőknél 77 év volt.

A kövér és dohányzó nők előbb halnak Amerikában
Az Egyesült Államok szegényebb déli államaiban szembeötlően rövidült a nők várható élettartama a 80-as évek óta - állapították meg bostoni és washingtoni kutatók.

* A szerző a Debreceni Egyetem professzora