Magyarország

2009.03.11. 20:18

Elhunyt Bacsó Péter

<p>81 &#233;ves kor&#225;ban elhunyt Bacs&#243;<br /> P&#233;ter - tudatta a F&#252;ggetlen<br /> H&#237;r&#252;gyn&#246;ks&#233;ggel Szekeres<br /> D&#233;nes, producer.</p>

A Kossuth-díjas filmrendezőt hosszas

szenvedés után szerda kora

délután érte a halál.

Bacsó

Péter -

Nekrológ

 Bacsó

Péter 1928.

január 6-án

született Kassán.

Édesanyja, Palotai Boris

kétszeres József

Attila-díjas

írónő.

Bacsó

Péter a Budapesti

Madách Imre Gimnáziumban

érettségizett. 1950-ben

végezte el a

Színház- és

Filmművészeti

Főiskolát, és

azonnal dramaturgi állást

kapott a Filmgyártó

Nemzeti Vállalatnál (a

későbbi Hunnia

Filmstúdiónál).

Részese lett a magyar film

újjászületésének,

forgatókönyvíróként

a legsikeresebb Fábri

Zoltán 1958-ban

készült Édes

Anna című

filmjében volt.

Rendezőként

1963-ban mutatkozott be a Nyáron

egyszerű című

lírai alkotással, amelyik

a korabeli fiatalok

életvitelét dolgozta fel.

Hasonló

témájú volt a

Szerelmes biciklisták (1965), a

Nyár a hegyen (1967), mintegy

előkészítve a

komorabb hangvételű, a

fiatalok

öngyilkossági

hajlamának

mozgatórugóit

kutató Fejlövést,

amely meghozta számára az

igazi kiugrást.

Igazi hangjára, a

szatírára a hatvanas

évek végén

készült munkáiban

talált rá. Az 1969-es A

tanú, amely a koncepciós

perek világát

ábrázolta tragikomikus

felfogásban, tíz

évig porosodott

dobozában. A sokáig csak

zárt vetítéseken

bemutatott alkotás a mai napig

kultuszfilmnek számít. A

szatíra

folytatását

Pelikán

gátőr

rendszerváltás

utáni kalandjaival Megint

tanú címmel 1994-ben

forgatta le.

A hetvenes években

érdeklődése

aktuálpolitikai

kérdések felé

fordult: Kitörés (1970),

Jelenidő (1971), Harmadik

nekifutás (1973). A szatirikus

hangvétel folytatódik az

Ereszd el a szakállamat (1975),

a Ki beszél itt szerelemről

(1979) című

alkotásaiban. Az ötvenes

évek személyi

kultuszának szatirikus

megjelenítése a Te

rongyos élet (1983), a

Titánia, Titánia (1988),

a Sztálin menyasszonya (1990).

Az egyén és a

történelem

viszonyával foglalkozott a

Hány az óra, vekker

úr? (1985) című

filmben. A kilencvenes évek

Magyarországának kaotikus

állapotairól szól

a Balekok és banditák,

Karády Katalin

életének

állít emléket a

Hamvadó cigarettavég

(2001). A De kik azok a Lumnitzer

nővérek? című

vígjátékát,

amelynek főszereplője

két étteremkritikus, a

2006-os filmszemlén

mutatták be.

Az idei filmszemle

játékfilmjei

között volt versenyben

2008-as alkotása, a Majdnem

szűz című

munkája, amely egy

intézeti lány

prostitúcióból

való

kitöréséről

szól.

Filmjeit több fesztiválon

is elismerték: 1968-ban a

Nyár a hegyen elnyerte a San

Sebastian-i filmfesztivál

Ezüst Kagyló

Díját, a Forró

vizet a kopaszra című

alkotása, 1972-ben a Taorminai

Nemzetközi Filmfesztivál

Nagydíját kapta.

Bacsó

Péter a hatvanas

évek végétől

a Dialóg Stúdió

helyettes vezetője, majd 1982-es

nyugdíjba

vonulásáig a

vezetője volt. Több mint

ötven éven át

oktatta is a szakmát.

Tevékenységét

1972-ben érdemes

művész, 1983-ban

kiváló művész

címmel, 1985-ben

Kossuth-díjjal

jutalmazták. 1998-ban kapta meg

a Magyar Köztársaság

középkeresztjét,

2004-ben a Magyar

Mozgókép Mestere lett,

2006-ban Budapest

Díszpolgára

elismerésben

részesült. 2008-ban

megkapta a Pro Renovanda Cultura

Hungariae Alapítvány

fődíját és a

Hazám-díjat. Fél

évszázados

munkásságáról

2007 novemberében jelent meg a

Bacsó Filmkönyv

című kötet.

Ebben az évben, a jubileumi, 40.

Magyar Filmszemlén Bacsó

Péter

életműdíjban

részesült.

Bacsó

Péter hosszas

szenvedés után, 2009.

március 11-én hunyt

el.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!