MNB: a tartalékok zárolásával az idei hiány a GDP 2,7 százaléka lehet

Budapest, 2012. június 28., csütörtök (MTI) - A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentése szerint az idén a GDP arányos államháztartási hiány 3,6 százalék lesz, amennyiben azonban a kormány a betervezett szabad tartalékokat zárolja (ez GDP arányosan 0,9 százalék), akkor a hiány 2,7 százalékra csökken.

Kamatcsökkentésre a kockázati prémium érdemi és tartós csökkenésével és az infláció - az alappályában előre jelzett - lassulásával nyílik lehetőség - áll a csütörtökön publikált jelentésben.

"Az MNB stábja által készített jelentés rövidtávon a jelenlegi 290 forint körüli euró árfolyammal számol, ám a kockázati prémium csökkenése további forinterősödést hozhat. A kockázati megítélés javulását érdemben segítheti egy sikeres őszi IMF megállapodás" - mondta Virág Barnabás, az MNB vezető elemzője a legfrissebb inflációs jelentést bemutató sajtótájékoztatón.

Az MNB új inflációs előrejelzése az idei átlagos inflációt a korábbi 5,6 százalékról 5,3 százalékra csökkentette, a jövő évit a korábbi 3,0 százalékról 3,5 százalékra emelte, de a jövő év végére az infláció a cél által kijelölt 3 százalékra csökken.

A jegybank elemzése szerint márciushoz képest romlottak a növekedési kilátások - jelezte Virág Barnabás. Hozzátette: a válság előtti években felhalmozott jelentős adósságok leépítése tartósan mérsékli mind a magánszféra, mind az államháztartás belföldi keresletét. A jegybank márciusban még 0,1 százalékos GDP-növekedést jelzett 2012-re, az új jelentésben ez 0,8 százalékos visszaesésre változott. Jövőre a korábbi 1,5 százalék helyett 0,8 százalékos GDP növekedést vár az MNB.

Az MNB márciushoz képest jelentősen rontotta az idei beruházási előrejelzését, amíg tavasszal 1,4 százalékos visszaesést jelzett, az új prognózis szerint 4,1 százalékkal csökkennek a beruházások. Virág Barnabás emlékeztetett, hogy a GDP arányos magyar beruházási ráta az első negyedévben 16 százalék alá esett, ilyen alacsony mutató csak a válsággal küzdő görög, ír és spanyol gazdaságot jellemzi. A régióban is 20 százalékos az átlag - tette hozzá.

A magyar gazdaság potenciális növekedése 0-0,5 százalékra zsugorodott, az egy évvel ezelőtti egy százalékról - közölte az MNB vezető elemzője. Magyarázata szerint a gazdaság teljesítményének csökkenése részben tartós gyengeségeket tükröz. A kereslet évek óra tartó gyengélkedése, a kiszámíthatatlan gazdasági környezet és a hitelszűke a kapacitások fokozatos leépülésével járhat együtt, ami a gazdaság hosszú távú növekedési képességére is kedvezőtlenül hat.

Az MNB elemzése szerint a növekedési kilátások 2013 közepe után javulhatnak - állapította meg a vezető elemző.

Tovább javulhat az ország külső egyensúlyi pozíciója 2013-ban, a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege, azaz a külső finanszírozási képesség a GDP 7,3 százalékára emelkedhet a jelenlegi 5,4 százalékról - hangsúlyozta Virág Barnabás.

A tranzakciós illeték inflációs hatását a bizonytalansági tényezők miatt jelenleg nehéz felmérni, becslések szerint várhatóan 2013-2014-ben 0,2-0,3 százalékponttal emelheti az inflációt - válaszolta újságírói kérdésre Bauer Péter, az MNB elemzője.

Ha a tranzakciós illetéknek nem lesz felső korlátja, akkor mind növekedési, mind banki hitelezési szempontból jelentős kockázatokkal kell számolni - figyelmeztetett Csermely Ágnes, az MNB közgazdasági területéért felelős igazgatója, aki úgy vélte, hogy a vállalatok egy része azonnal reagálna - feltehetően külföldre vinné átutalásait - egy olyan tranzakciós illetékre, amely felső korlát nélküli terhet jelentene számukra.

gep egr gte

MTI