Kifelé tart-e a válságból a hazai szállodapiac?

Budapest- A KSH közelmúltban kiadott gyorsjelentésének adatai szerint az idei év első tíz hónapjában 8 százalékkal 14,3 millió fölé nőtt a szállodai vendégéjszakák száma, a négycsillagos kategóriában különösen kiugró, több mint 17 százalék volt a növekedés az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest.A szállodák 113,7 milliárd forintos bruttó szállásdíj-bevétele 13,6 százalékkal alakult magasabban, mint egy éve. A szállodapiaci fejlesztők egyelőre mégis kivárnak: alig indul új fejlesztés az országban – írja a BDO Magyarország közleménye.

– A kedvező trendek ellenére a befektetők továbbra is óvatosak a szállodapiacon, mivel a jövedelmezőség tekintetében továbbra is magas kockázatokat látnak – magyarázza Hegedűs Attila, a BDO Hotel és Ingatlan ügyvezetője. – A szobák bruttó átlagára, mely 14 700 forint  az első tíz hónapban mindössze 3,5 százalékkal múlta felül a tavalyi szintet, az árak a válságot követő zuhanás után jelenleg még mindig csak a 2007-es szintre tudtak visszakapaszkodni. Ráadásul a kereslet hosszú távú fenntartható fejlődését a nemzetközi piacok továbbra is fennálló bizonytalansága még mindig kiszámíthatatlanná teszi.

Van sikeres

A szállodapiaci keresletnek időszakos lökést adhatnak a 2012. év végén lejáró SZÉP Kártyában még „bennragadt” milliárdok, melyekre már több hotel is attraktív csomagokat dolgozott ki, lehetővé téve azt is, hogy az idén kifizetett szállodai utalványok 2013-ban is felhasználhatók legyenek.

Bár az elmúlt három évben nyíltak új szállodák, ezek még a válság kitörése előtt indított, jórészt EU-forrásokból részfinanszírozott projektek voltak. 2012 folyamán már mindössze 4-5 hotel nyílt Budapesten és a néhány érdekesebb kivételtől eltekintve (pl. a győri ETO Park) vidéken is jelentősen visszaestek a fejlesztések. A következő évben egy-két szállodanyitástól eltekintve (jövőre nyit például a kecskeméti Four Points by Sheraton), markáns kínálatbővülés nem várható.

A piac azonban nem fagyott be teljesen, és megfelelő minőséggel és jó elhelyezkedéssel jelenleg is lehet sikeres projekteket indítani. Budapestnek, mint nemzetközi célpontnak továbbra is kiemelkedő az elfogadottsága, miközben a vidéki helyszíneken főként a wellness iránti, jórészt belföldi érdeklődés biztosít jelenleg is növekvő keresletet.

Értékes ingatlanok

A vendégszám és a szobaárak visszaesése elmúlt években komoly mélységekbe lökte a szállodák bruttó működési eredményét (GOP): Budapesten a korábban 45 százalék feletti szint 35-40 százalék közé, míg vidéken a korábbi 35 százalék feletti átlagérték 25-28 százalék közé zuhant. Mindez komoly racionalizálási lépésekkel még biztosíthatta volna az eredményességet, ám a svájci frank árfolyamának megugrásával járó extra kötelezettségek a komolyabb hitelaránnyal rendelkező hotelek számára már kitermelhetetlennek bizonyultak.

– A szálloda, mint ingatlan ugyanakkor egy rossz piaci környezetben is képes hozamot és folyamatos bevételt produkálni – hangsúlyozza Hegedűs Attila. – A szezonalitás ugyan hullámzó bevételi trendet eredményez, de hatékony üzemeltetési politikával és céltudatos, az online jelenlétre is maximálisan építő értékesítési tevékenységgel a kedvező idegenforgalmi trendek további erősödése nyomán a szállodai befektetéseket újra az ingatlanpiac sikeres szegmenseként tarthatják majd számon. HBN

A BDO Magyarország szerint a hazai szállodapiac fejlődését a következő két-három évben az általános gazdasági folyamatok mellett a következő tényezők befolyásolják majd:

Mikor jelenik meg a piacon a rég várt, több ezer fő befogadóképességű budapesti konferenciaközpont?

A következő idegenforgalmi szezonokban milyen új légitársaságokat sikerül Magyarországra csábítani a MALÉV csődje után keletkezett, és továbbra is fennálló űr kitöltésére?

Milyen hatékonyan tud Magyarország és Budapest megjelenni a nemzetközi turizmusmarketing terén?

Össze tudnak-e fogni a szállodák annak érdekében, hogy véget érjen az ár-érték arány mélyrepülése?

A nemzetközi trendeknek megfelelően végre Magyarországon is kifullad-e a kuponőrület, amely véget vet a hosszú távon rendkívül kártékony a piaci alulárazásnak?