Répássy: csökkenhet a bíróságok leterheltsége

Budapest, 2013. június 13., csütörtök (MTI) - Törvényjavaslatot terjeszt csütörtökön a parlament elé az igazságügyi tárca a büntetőeljárások elhúzódásának megakadályozása érdekében. Az indítvány nyomán elsősorban a törvényszékek és a Fővárosi Ítélőtábla leterheltsége csökkenhet majd - közölte az igazságügyi államtitkár budapesti sajtótájékoztatóján, jelezve azt is: a kabinet öt év alatt hatmilliárd forinttal növeli az igazságszolgáltatási szervek támogatását, kifejezetten bírói és ügyészi létszámemelésre.

A kormány - miután az Európai Bizottság észrevételeire válaszul megszünteti a bíróságok közötti ügyáthelyezést - új megoldást javasol a bíróságok leterheltségének csökkentésére - mondta Répássy Róbert.

A költségvetési többlettámogatásról szólva kifejtette: 35 új bíró, 50 új tisztviselő és 20 új bírósági ügyintéző állhat munkába - várhatóan a jelentős leterheltséggel küzdő Fővárosi Törvényszéken -, az ügyészségen pedig 20 ügyésszel és 50 ügyészségi alkalmazottal több dolgozik majd. Emellett a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet is többlettámogatásban részesül: a szervezet idén 35, jövőre pedig 283 millió forint plusz pénzt kap.

A várhatóan szeptember 1-jétől hatályos, a büntetőeljárások elhúzódásának megakadályozását szolgáló törvénymódosítási javaslattal kapcsolatban az államtitkár elmondta: az előterjesztés elsősorban a törvényszékek leterheltségét csökkenti azzal, hogy az ügyteher egy részét átcsoportosítják a kevésbé leterhelt járási bíróságokra, így a kisebb súlyú büntetőügyek alacsonyabb bírósági szinten fognak kezdődni.

A Fővárosi Ítélőtábla leterheltségét a tervek szerint úgy csökkentik, hogy egyes megyék ügyei átkerülnek a Szegedi és a Debreceni Ítélőtáblára - ismertette Répássy Róbert.

Hozzátette, hogy a soron kívüli eljárások között ügyintézési sorrendet állítanak majd fel.

Csökkenhet a kiemelt ügyek száma is. Az igazságügyi tárca tájékoztatása szerint a hivatali bűncselekmények közül a jövőben csak a hivatali visszaélés bűntette tartozna törvényszéki hatáskörbe, ezzel is csökkentve a kiemelt jelentőségű ügyek számát. A vagyon elleni bűncselekmények esetében - kivéve a vagyon elleni erőszakos bűncselekményeket - csak a legsúlyosabban minősülő bűncselekményekre terjedne ki a magasabb szintű bíróság hatásköre.

A javaslat emellett megszüntetné a Fővárosi Törvényszék kizárólagos hatáskörét és illetékességét a külföldi ítéletek érvényének elismerése esetében.

Az indítvány lehetővé teszi, hogy az előzetes letartóztatás maximális idejének letelte miatt szabadlábra helyezett fogvatartottak - ha elrendelik házi őrizetüket - a jövőben technikai nyomkövetővel is ellenőrizhetők legyenek - hozzájárulásuk nélkül is.

Az indítványt - amelyről még a nyári szünet előtt szavazhat az Országgyűlés - a belügyminiszter, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a Legfőbb Ügyészség közreműködésével dolgozta ki az igazságügyi tárca.

Répássy Róbert kérdésre válaszolva emlékeztetett arra is, hogy a kormány már korábban biztosított költségvetési forrást két új budapesti bírósági épület megépítésének az elkezdésére.

Az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán nyilvánosságra hozott - a bírósági törvény egyes rendelkezéseit érintő - döntésével kapcsolatban az államtitkár azt mondta: az Ab "ízekre szedte" a Velencei Bizottság véleményét, hiszen az Alkotmánybíróság a tavaly megfogalmazott velencei bizottsági ajánlásokat bírálta el. A kormány 15 jogszabályi rendelkezés felülvizsgálatát kérte az Ab-tól - a Velencei Bizottság véleménye alapján -, és ebből kettőt talált megalapozottnak a testület - mutatott rá. A kormány ezzel a maga részéről lezárhatja a Velencei Bizottsággal az igazságszolgáltatásról folytatott vitáját - értékelte Répássy Róbert.

Az Ab szerdán közölte, hogy megsemmisítette a bíróságokra vonatkozó törvények azon rendelkezéseit, amelyek az alaptörvény felhatalmazásán túlterjeszkedve sarkalatossá minősítettek a bírósági szervezet átalakításával kapcsolatos átmeneti kérdéseket, illetve az uniós jognak való megfelelést rendező szabályokat. A megsemmisítés következtében az érintett szabályok tartalmilag a törvények részei maradnak, mindössze sarkalatos jellegük szűnik meg.

Az Ab mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet állapított meg az OBH és a Kúria elnökeinek a bírói álláshelyre kiírt pályázatok eredménytelenné nyilvánításával kapcsolatos jogköre kapcsán, mert a pályázati eljárás nem felel meg a jogbiztonság követelményének.

Az Ab döntött arról is, hogy bizonyos feltételekkel hivatkozhatóak a testület korábbi határozatai.

- MTI -