Elfogadták a Második Helvét Hitvallás új fordítását a magyar reformátusok

Debrecen - Létrejöttének 450 évvel ezelőtti mérföldkövére emlékezett a magyar reformátusság június 24-én Debrecenben.A Magyar Református Egyház közös zsinati ülésén elfogadták a Második Helvét Hitvallás, a közösség egyik alapvető hitvallási dokumentumának új fordítását, valamint a kanadai és a luxemburgi református diaszpóra is csatlakozott a határokon átívelő zsinati közösséghez.

„A Második Helvét Hitvallás az egyik alaphitvallásunk, jelzi számunkra, hogy a reformáció nem pontszerű esemény, hanem egy 1517-ben elindult folyamat” – mondta Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke a szombat délelőtti zsinati ülés után tartott sajtótájékoztatón. Ennek a folyamatnak nagyon fontos mérföldköve volt az 1567-es debreceni zsinat: „a különböző keresztyén felekezetek közötti sokféle hitvitában, a szentháromságtant tagadókkal szemben Heinrich Bullinger 1566-ban írt hitvallása adott útmutatást elődeinknek. Méliusz Juhász Péter hívta fel rá a figyelmet, el is fogadták azt a zsinaton résztvevő tiszántúli, tiszáninneni és erdélyi lelkipásztorok” – ismertette a püspök a reformáció svájci irányát követő magyar protestáns közösség: a Tiszántúli Református Egyházkerület, valamint a Magyar Református Egyház 450 évvel ezelőtti kialakulásának első lépéseit.

„Meghatározza gondolkodásunkat, hozzáállásunkat a többi felekezethez, nagy szükségünk van rá, hogy elkerüljük a hitünkkel kapcsolatos fogalomzavarokat, összemosásokat” – mondta Fekete Károly a Második Helvét Hitvallásról, melyet mostantól – Buzogány Dezső kolozsvári egyháztörténész fordítói munkája nyomán – emelkedett, mégis gördülékeny, mai magyar nyelven olvashatunk. „A fiatal nemzedék már nem archaizálva tanulmányozhatja hitünk summáját” – foglalta össze az új fordítás jelentőségét a püspök.

Fotó: Molnár Péter

Papp László, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere arról beszélt, hogy az alföldi település számára kiemelkedő jelentőségű a 2017-es jubileumi esztendő, a reformáció kezdetének 500., a magyar református közösség kialakulásának 450. évfordulója. „Debrecent büszkén valljuk a magyar reformátusság szellemi és történelmi központjának, mélyen beleivódott a város szellemiségébe” – nyilatkozta a polgármester, aki azt is egyértelművé tette: hálás az egyház Debrecenre gyakorolt hatásáért, melyet „a jövőben a város szeretne visszasegíteni”. „A Második Helvét Hitvallás újbóli elfogadása megerősít minket abban az elkötelezettségben, hogy keresztyén múltunk, gyökereink, hitünk mellett kiálljunk, és hogy ezek határozzák meg tevékenységünket” – fogalmazott Papp László.

A zsinati ülésen a kanadai és a luxemburgi magyar református diaszpóra ünnepélyesen csatlakozott a trianoni békeszerződéssel több részre szakított, majd 2009-ben egységét és összetartozását a határokon átívelő Magyar Református Egyház létrehozásával kifejező Kárpát-medencei magyar reformátusság zsinati közösségéhez. Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy ez az egység az egész nemzetre hatással van: „Összetartozásunkkal, Krisztust követve, református gyökereinkre építve, hitvallásainkat ma is komolyan véve szellemi erőt demonstrálunk. Reméljük, ha az identitásukat kereső közösségek hallanak rólunk, tanulnak tőlünk. Ez az egység a kárpátaljai magyar reformátusság számára a megmaradást biztosítja, reményteljessé teszi jövőképünket.”

A Magyar Református Egyház Zsinatát köszöntötte Áder János köztársasági elnök is, aki beszédében szintén a magyar református közösséget méltatta. Az ülés ünnepi nyilatkozat elfogadásával ért véget, délután pedig hálaadó istentisztelettel folytatódott.

- Tiszántúli Református Egyházkerület -

Ma is aktuális a II. Helvét Hitvallás

A reformátusok megerősítették a II. Helvét Hitvallást, és elfogadták annak új fordítását.

Az emberek javára és épülésére vált a hit

A református magyar ember a legnagyobb kincs, amit a reformáció adott Magyarországnak.