2017.07.09. 10:34
Buda látképe Mátyás király korában
Debrecen - Hartmann Schedel (orvos, történetíró) a 15. század vége felé olyan krónikát készített, amely összefoglalta a világ történetét a Teremtéstől saját koráig. A Schedel-krónika a század legnagyobb „nyomdaipari vállalkozója”, a nürnbergi Anton Koberger műhelyében készült. Meglepően sok: 1800 példányt nyomtattak, ebből a mai Magyarország területén negyedszázat őriznek. Értékeink nyomában, 32. rész: A Schedel-krónika illusztrációja.
Debrecen - Hartmann Schedel (orvos, történetíró) a 15. század vége felé olyan krónikát készített, amely összefoglalta a világ történetét a Teremtéstől saját koráig. A Schedel-krónika a század legnagyobb „nyomdaipari vállalkozója”, a nürnbergi Anton Koberger műhelyében készült. Meglepően sok: 1800 példányt nyomtattak, ebből a mai Magyarország területén negyedszázat őriznek. Értékeink nyomában, 32. rész: A Schedel-krónika illusztrációja.
Az olvasóközönség igényeit figyelembe véve, latinul és németül is kiadták, egyes példányokat gazdagon kiszíneztek, tovább emelve a könyv értékét. Az 1493-ban kinyomtatott debreceni példány az ősnyomtatványok családjába tartozik (1500. december 31-ig nyomtatott könyvek). Ezek még a kéziratos kódexekhez hasonlítanak, s címlap, oldalszámozás és más, a mai könyveknél megszokott jellemző részek nélkül készültek.
Kérdéses a rajz keletkezési ideje
Az illusztrációként felhasznált kiváló minőségű fametszetek egy része feltehetően Koberger keresztfiának, az ifjú Albrecht Dürernek a rajzai alapján készült. A Budát a Duna felől ábrázoló metszeten a királyi palota impozáns épülete is látható (bal szélen). Kérdéses, hogy a fametszet alapjául szolgáló rajz 1470 előtt, vagy csak a könyv kinyomtatása körüli években (1490 után) készült. A két évtizednyi eltérés azért fontos, mert első esetben a rajz még a Mátyás-féle nagy építkezések előtti, utóbbiban az azok utáni palotát ábrázolja. Antonio Bonfini leírása szerint az új épületudvari homlokzatát egy monumentális kettős kapu díszítette, amelyre hosszú, kétkarú lépcső vezetett fel. A kapuszárnyakat Herkules tizenkét munkáját ábrázoló bronz reliefek díszítették, az itáliai Verocchio műhelyéből. A palota ablakai és kapui vörösmárványból készültek.
Akárhogyan is történt, ez az első nyomtatott ábrázolás a fénykorát élő Magyar Királyság központjáról, amely néhány évtizeddel később török kézre került (1541). A palotát a vár visszafoglalásáért vívott 1686. évi ostrom során történt lőporrobbanás törölte el végképp. A felhalmozott 800 tonnás készlet erejétől állítólag a Duna is kilépett a medréből.
dr. Oláh Róbert