Új irodalmi ünnepnap

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Csak üdvözölni lehet, hogy a nap mint nap szirmot bontó művirágok özöne idején, a mai értékkáosz közepette, a gagyióceánban ismét teremtődött egy kis művelődési értéksziget: ettől az évtől kezdve – a Magyar Írószövetség kezdeményezésére – február 18-án, Jókai Mór születésnapján köszönthetjük a magyar széppróza napját, szerte a Kárpát-medencében. Arany Lajos írása.

Az új nemzeti irodalmi ünnep a magyar költészet napja (április 11. – József Attila és Márai Sándor születésének ideje) és a magyar dráma napja (szeptember 21. – Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeménye 1883-as, pesti ősbemutatójának időpontja) szép és nemes hagyományát követi.

A Révkomáromban, Jókai szülővárosában tartandó központi ünnepségen immár 12. alkalommal adják át a nemzetközi Jókai-díjat az arra érdemes literátornak – mostantól tehát a magyar széppróza napján. S az író további ereklyéinek kiállítása, kiváló irodalomkutatók előadásai emelik majd e nap, egyszersmind a díj tudományos rangját.

A leggazdagabb – hatvanezres – szókincsű írónk „prózaköltészete” tanújele annak, hogy biblikus mélységű tudást hordozott ő az emberlényről, a teremtett világról. A nagy utód, Krúdy Gyula úgy látta, „Jókai mindenkinek írt: az ifjúnak, aki ideált keresett, a pünkösdi leányzónak, aki a szerelmet még nem ismerte, és az öregnek, aki mindig csak arra szeret gondolni, ami ötven esztendő előtt történt vele”. A mindenkori olvasót – az új évezred könyvbúvárát is – megszólítani tudó világteremtő írásművészünk erényei: a kutatásnak és oktatásnak is százhatvan éve szüntelenül témát nyújtó értékei s az új ünnepnap várható szellemi hozadékai – például egy új olvasómozgalom kibontakozása – annak reményét is felvillantják, hogy talán közelebb kerülhetnek a mai műbefogadók, köztük az ifjak, a klasszikus magyar kultúrához.