Egy órányival kevesebb alvás

Hajdú-Bihar - Idén március 25-én kezdődik a nyári időszámítás és október 28-ig tart.

A téli és nyári időszámítás nem új keletű dolog, egyes források szerint már a 18. században felmerült az ötlet, bár a 20. század elejéig kellett várni, hogy törvényjavaslatig jusson az az elgondolás.

Háborús spórolás

Az óraátállítás létjogosultságát végül az első világháború igazolta, elsőként Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia alkalmazta, majd sorra csatlakoztak az országok. A mesterséges világítás helyettesítésével megtakarított összeget háborús célokra fordították, majd a világégés végével visszaálltak a normál kerékvágásba. Az ezt következő évtizedekben hol szükségesnek találták, hol pedig eltörölték a nyári időszámítást, Magyarországon végül 1980-ban villamos energiamegtakarítási céllal vezették be. A nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette, majd 2001-ben irányelvben rögzítette.

Gazdasági és egészségügyi érvek

Sok érv szól a nyári időszámítás mellett és ellene is, folyamatos vita zajlik arról, hogy az előnyei ellensúlyozzák-e hátrányait. Maga az elgondolás, hogy később kell villanyt kapcsolnunk, ígéretes, hiszen ez országos szinten is energiamegtakarítást jelent. A gazdasági érvek között szerepel, hogy a turizmusból származó bevétel növekszik, hiszen a turistáknak több idejük van nappali tevékenység közben pénzt költeni. Sokan azt hangsúlyozzák, hogy a nappali műszakban dolgozóknak több idejük marad a világosban a szabadban tevékenykedni. Sőt, a sportolási kedvet is meghozhatja a hosszan tartó nappal, ami kétség kívül jót tesz az egészségnek, ahogyan az is, hogy a több fény hatására a szervezetben több D-vitamin termelődik.

Van, akinek nehéz átállni

Mindezekkel szemben pedig különféle ellenérveket is felsorakoztathatunk, sokak szerint az energiamegtakarítás nem jelentős, fejenként leosztva csupán néhány száz forintról beszélhetünk éves szinten. Vannak olyanok, akik kényelmetlennek érzik az elektronikus berendezések óráinak átállítását évente kétszer – bár ma már bizonyos eszközök automatikusan váltanak a megfelelő időszámításra.

Az egyik kulcskérdés az, hogy az emberi szervezetre milyen hatással van az óraátállítás.

– Az ember ingerlékenyebb, fáradékonyabb lehet az óraátállítást követően, különösen a kisgyerekek tudnak egy kicsit nehezebben átállni. Körülbelül öt-hét nap kell, míg az ember hozzászokik a nyári időszámításhoz – felelte kérdésünkre dr. Somorjai László.

HBN

A finnek eltörölnék az óraállítást

Ez év februárjában az Európai Parlament többsége úgy döntött, érdemes megvizsgálni, megéri-e az óraátállítás. A kezdeményezés Finnországból indult, ahol állampolgárok tízezrei kérték a kormányt, hogy maradjon a nyári időszámítás. Az EP döntése után felkérték az Európai Bizottságot, hogy tekintse át az óraátállítás negatív és pozitív hatásait.