2018.03.28. 14:26
Húsvét a nem hívőknek is üzenni tud
Debrecen - Jézus élete mérvadó, normaadó. A hívő ember az élete folyamán ehhez igazodik, az ő követésében éli meg a hitét és az Istenhez tartozását – hangsúlyozza dr. Krakomperger Zoltán teológiatanár. A debreceni római katolikus Szent Anna-székesegyház plébánosa arra is figyelmeztet: a nem hívő ember életében húsvét misztériuma azt is jelenti, hogy Krisztus a feltámadásában legyőzte a bűnt és a halált. A gonosz végérvényesen, visszavonhatatlanul nem uralkodhat. Interjú.
Debrecen - Jézus élete mérvadó, normaadó. A hívő ember az élete folyamán ehhez igazodik, az ő követésében éli meg a hitét és az Istenhez tartozását – hangsúlyozza dr. Krakomperger Zoltán teológiatanár. A debreceni római katolikus Szent Anna-székesegyház plébánosa arra is figyelmeztet: a nem hívő ember életében húsvét misztériuma azt is jelenti, hogy Krisztus a feltámadásában legyőzte a bűnt és a halált. A gonosz végérvényesen, visszavonhatatlanul nem uralkodhat. Interjú.
A legfontosabb keresztény ünnep, húsvét közeledtével aktuális témákról beszélgettünk dr. Krakomperger Zoltán teológiatanárral, a debreceni római katolikus Szent Anna Székesegyház plébánosával.
Mi húsvét „üzenete” 2018-ban a hívőknek és a nem hívőknek?
A hívőknek az az üzenete, hogy az Újszövetség szerint Jézus Krisztus meghalt értünk, eltemették, majd harmadnapra feltámadt. Amit Jézus mondott, tett, és földi életében végbevitt, az végérvényességet nyert. Azaz Jézus élete mérvadó, normaadó. A hívő ember az élete során ehhez igazodik, az ő követésében éli meg a hitét és az Istenhez tartozását. A nem hívő ember életében húsvét misztériuma – többlépcsős megközelítésben – először is azt jelenti, hogy Krisztus a feltámadásában legyőzte a bűnt és a halált. Bár a gonosz látszatra uralma alá hajt bizonyos földrészeket, korszakokat, emberek közösségeit, Krisztus feltámadása azt üzeni, hogy a gonosz végérvényesen, visszavonhatatlanul nem győzedelmeskedhet, uralkodhat. Másodszor, Krisztus feltámadása a nem hívő ember számára is az értelemmel telt földi életre vágyakozást foglalja magában. Ha azt akarja, hogy minden küzdelmének, erőfeszítésének meglegyen a gyümölcse, akkor a húsvéti üzenet számára azt hordozza, hogy harcolni kell a jóért, az élet oldalára érdemes állni. Harmadszor, Jézus Krisztus feltámadása azt hirdeti, hogy létezésünk perspektívája nem a földi élet, hanem az örök élet. A nem hívő ember is az örök életre vágyakozik.
Ma is ugyanazt a reményt adja a kereszténység legnagyobb ünnepe?
Azt kellene, hogy nyújtsa. Húsvét az egyházi év csúcspontja. Hitünk alapvetése Jézus Krisztusban hinni, és Krisztus életvitelét a magunkénak tartani, hogy nem a vesztesek, a gonosz oldalára állunk. A gonosz legyőzése mellett kötelezzük el magunkat. Akarjuk, hogy az ember örök életbe vetett hite, az örök élet iránti vágya Krisztussal teljesedjen be.
A keresztény embernek kétezer év során húsvét ünnepe azt a reménységet táplálta, hogy már a hitén keresztül, a földi életben, a megdicsőült, feltámadt Jézus Krisztussal közösségben van, és ez a közösség beteljesedik.”
Hogyan lehetne tovább növelni a templomba rendszeresen járók számát, hogy ne csak a nagyobb ünnepek idején, például húsvétkor, karácsonykor teljenek meg azok?
A kézbe vehető, mérhető, ellenőrizhető, megismételhető, az anyagi világot felülmúló fogékonyság mintha manapság altatva lenne. Nyilván nem mindenkiben, de van egyfajta metafizikai tompultság. Ennek a leküzdése összefügg azzal, hogy sajnos filozófiai értelemben nincs az emberek jelentős részének kellő önismerete. Aki helyes emberismerettel rendelkezik, az felismeri, hogy az örök értékek jelentősége, az azok utáni vágy, tartalommal tudják megtölteni a földi életet, a kapcsolatrendszerét, az önmagához való viszonyulását. Ezáltal tényleg gyarapszik, gazdagszik az élete.
A templomba járók számának megfogyatkozása abban is kereshető, hogy sokan külön kezelik a templomba járást és külön a vallásos hitet. Ugyanakkor a hit közösségbe kapcsol Istennel és mindazokkal, akik velem együtt hisznek. Hogyha én azon a helytelen állásponton vagyok, hogy az Istennel való közösséget óhajtom, kívánom, de a velem együtt hívők közösségét másod-, harmad-, tizedrangúnak tartom, akkor ez engem rossz irányba fog elvinni. A vallás eredendően közösségbe kapcsolja az embert. Amikor valakinek a hittudata zsugorodik, erőtlenedik, akkor már a templomba járást – mint a hívő testvérekkel való közösségápolást – sem fogja sürgető feladatnak tartani. Pedig az ember közösségi lény.
Ön teológiát is tanít Egerben. A teológiatanítás mennyire képes, akarja követni a világ változását, például a digitális eszközök, internet terjedését?
Azokat a digitális eszközöket, amelyek ember és ember, ember és Isten közösségét fenntarthatják, gyarapíthatják, elmélyíthetik, a lelkipásztorkodásban is fel kell használni. Ferenc pápának is van heti Twitter-üzenete. Különféle hívőközösségeknek létezik honlapjuk, Facebook-oldaluk. Ezek nem ördögtől valók, nem zárkózhatunk el a felhasználásuk elől. Az evangélium hirdetésének esélyeként kell ezeket kezelni. Azokat az embereket kell megszólítani ily módon, akik a digitális eszközök profi felhasználói, ugyanakkor a hithez, a valláshoz nem kötődnek bensőségesen vagy talán semmilyen formában.
Milyen szerepet tölthet be a közeljövőben a magyar társadalomban a katolikus egyház? Mely területek felé kellene még nyitni, hová kellene a hangsúlyokat esetleg áthelyezni?
A katolikus hitnek a társadalom minden ügyével, a közélet minden velejárójával kapcsolatban van mondanivalója. Hitünk minden földi valóságra új fényt derít. A katolikus hit megmutatja, hogy minek van eszköz-, és minek célértéke. Ez a megkülönböztetés sokat segíthet abban, hogy ember az emberrel hogyan bánjon. A személyi értékek megbecsülését, újra felfedezését, elmélyítését a kultúrában, a gazdaságban, a társadalmi élet minden szegmensében fel lehet használni. Az egyháznak az a szolgálata, hogy az evangélium szellemével, Krisztus lelkületével áthassa a társadalmi együttélés minden összetevőjét.
- Orosz Csaba -
[related-post post_id="3807165"]