Médianéző: kormánykritikusabbak voltak tavaly a híradók, mint 2016-ban

Budapest - A Médianéző Kft. kutatása szerint kormánykritikusabbak voltak a legnagyobb nézettségű hazai hírműsorok tavaly, mint egy évvel korábban.

A Nézőpont Csoporthoz tartozó Médianéző nemrég lezárult kutatásának eredményeit ismertető szerdai budapesti sajtótájékoztatón Boros Bánk Levente, a társaság ügyvezetője ismertette: a TV2, az RTL Klub, az M1, a HírTV, az ATV és az Echo TV esti híradói 2190 adásának több mint 1500 műsoróráját elemezve azt állapították meg, hogy a legnagyobb nézettségű csatornáknál került képernyőre a legtöbb bírálat, miközben a kormánybarátoknál sokkal inkább a semleges, mint a pozitív tudósítások jelentek meg.

Az általa ismertetett adatok alapján 2017-ben 24-ről 34 százalékra ugrott a kormány szempontjából negatív, 8-ról 14 százalékra a pozitív beszámolók aránya, míg a semlegeseké 62-ről 48 százalékra csökkent.

Boros Bánk Levente az eredmények tükrében alaptalannak nevezte azokat a kifogásokat, hogy Magyarországon sérül a sajtószabadság.

Az elemzett mintegy 51 ezer anyag alapján arról beszélt, "a pártpolitika mindent vitt" a hírek között, ennek egyik oka, hogy a választási kampány már 2017-ben elkezdődött. Ismertette, hogy a saját hangon történő megszólalások listáját 1089-cel Orbán Viktor miniszterelnök vezeti 1089 alkalommal, őt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 884, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 815, Kósa Lajos megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter 482 megszólalással követi.

A lista első ellenzéki szereplője Szél Bernadett LMP-társelnök 429 hírben jelenve meg, utána Vona Gábor Jobbik-elnök (398), Botka László, az MSZP egykori miniszterelnök-jelöltje (370) Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő (348) Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke (347) és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere következik, utóbbi 342 megszólalással.

Azt mondta, kutatásaik alapján az ellenzék jelentősen felülreprezentált a híradásokban, viszonyítsák ezt akár a parlamenti mandátumarányokhoz, akár a Nézőpont Intézet tavalyi pártpreferencia-kutatásainak átlageredményéhez, akár ahhoz a francia médiamodellhez, amely egy-egyharmados megszólalási arányt irányoz elő a kormánynak, az azt alkotó pártoknak és az ellenzéknek.

A kutatás szerint jelentősen nőtt a kormány szempontjából negatív tudósítások aránya az ATV-n (35-ről 50 százalékra), a Hír TV-n (36-ról 61 százalékra) és az RTL-en (45-ről 60 százalékra).

Gajdics Ottó, a Magyar Idők főszerkesztője az eseményen arról beszélt: mára "viszonylag kiegyensúlyozott helyzet" alakult ki a hazai médiaviszonyokban, a balliberális oldalnak azonban "irgalmatlanul fáj", hogy már nem minden az övék. A közönségtől érkező visszajelzések alapján ugyanakkor a kormánykritikus hangok a médiában sokkal erősebbek a semleges és pozitív hangoknál.

A hazai médiaviszonyok kialakulásáról szólva azt mondta, az 1988-ban kezdődött "csodálatos időszak" eufóriája akkor ért véget, amikor az SZDSZ 1994-ben koalícióra lépett a szocialistákkal; a főszerkesztő szerint a baloldalt a jobboldali sajtó léte zavarta.

Fordulatként a 2002 és 2010 közötti időszakot említette, amikor "ellenzékből felépítettük azt a médiabirodalmat, amelyet a Simicska lenyúlt", hozzátéve, hogy azt követően a felhalmozott tudással gyorsan sikerült új rendszert létrehozni.

Gajdics Ottó szerint a kormányzati sajtónak egyensúlyt kell tartania az eredmények és a problémák bemutatása között, hozzátéve, hogy a hazai sajtó egy része nem számol be a pozitívumokról, ez is az oka annak, hogy terjed az "unott, jót nem látó, örülni nem tudó mentalitás".

- MTI -