Érettségi - OH: országszerte zajlanak a magyar írásbeli vizsgák

Budapest - Országszerte zajlanak a magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgák. Az írásbeliken mintegy 74 ezren adnak számot tudásukról emelt és középszinten. Azok a diákok, akik önhibájukon kívül, például a hétfő reggeli balesetek miatt nem értek oda az írásbelire, pótló vizsgát tehetnek.

Az Oktatási Hivatal hétfői, MTI-hez eljuttatott tájékoztatója szerint magyar nyelv és irodalomból középszinten 1180 helyszínen 72 250 diák, emelt szinten 47 helyszínen 1664 vizsgázó tesz érettségit.

A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk. Az I. feladatlap megoldására 90 perc, a II. számúra 150 perc áll rendelkezésre.

Az I. feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A diákok a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják. A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő) ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete. Az I. feladatlapban közölt szövegalkotási feladat lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása, a kettő közül a vizsgázó választ. E feladat megoldásának elvárható terjedelme 120-200 szó. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelőtanár összegyűjti.

Ezután osztják ki a II. feladatlapot. A feladatlap a vizsgázóktól egy műértelmező szöveg alkotását várja el, amely lehet egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése. A két műértelmező szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ, a megoldás elvárható terjedelme 400-800 szó.

A magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli vizsgája szintén 240 perces. Az írásbeli vizsga szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból, valamint két különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. A vizsgázók egyetlen feladatlapot kapnak, a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.

A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz (irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz vagy annak részletéhez, egy drámához vagy annak részletéhez) kapcsolódik. A feladatsor szövegértésre, nyelvi ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.

A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő. A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 400-800 szó, a reflektáló szövegé 150-450 szó.

Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebből vizsgatermenként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.

A korábbi évek szabályozásával ellentétben a helyesírás és íráskép értékelésénél nem levonni kell pontokat, hanem a tartalom alapján elérhető 90 pont mellett a helyesírás és az íráskép alapján további 8+2 pont szerezhető mindkét szinten.

Magyar mint idegen nyelvből középszinten 53 helyszínen 125 vizsgázó tesz érettségi vizsgát.

Az élő idegen nyelvi - ezek közé tartozik a magyar mint idegen nyelv vizsgatárgy is - írásbeli érettségi vizsga szerkezete minden idegen nyelv esetében azonos.

Középszinten az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. Az első feladatlap az "Olvasott szöveg értése", amely 60 perc időtartamú, a második a "Nyelvhelyesség" feladatsor, amelynek megoldására 30 perc áll rendelkezésre. Az ezt követő 15 perces szünet után a 30 perces "Hallott szöveg értése" feladatlap megoldása következik, majd végül az "Íráskészség" 60 perc időtartamú feladatsora.

Az érettségi dolgozatok javítása és értékelése központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik - közölte a hivatal.

Hétfőn reggel több baleset is nehezítette a közlekedést, az M7-es autópálya főváros felé vezető oldalát Törökbálintnál teljes szélességében lezárták.

A vonatkozó kormányrendelet szerint azok a diákok, akik az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésnek, távol maradnak, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel távoznak, mielőtt a válaszadást befejeznék, az adott tárgyból pótló vizsgát tehetnek.

Az oktatas.hu oldalon közzétett tájékoztató szerint a diákoknak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

- MTI -

[related-post post_id="3850769"]