Hiedelmek, azaz a kiszámítható valóság

Debrecen - Amikor nem tudunk valamit megmagyarázni, akkor szívesen fordulunk a hiedelmek felé.

A hiedelmeket egyféle általános jóslatként is jellemezhetnénk, amely hatással van a hétköznapi tevékenységeinkre. Posztós Réka pszichológus úgy véli, hogy az emberek szeretik azt érezni, hogy az élet dolgai kiszámíthatóak, törvényszerűek és megjósolhatóak, de még inkább azt, ha ők maguk kontrollálhatják azokat.

Racionális gondolkodás

– A világ kiszámíthatóságának érzése semmivel nem helyettesíthető biztonságot ad. Már a gyermekek nyíló értelmének is igénye van arra, hogy értse és meg tudja jósolni, mi történik körülötte, még akkor is, ha néha nem megfelelő ok-okozati összefüggéseket hoz létre. Felnőtt emberekkel is megtörténik azonban, hogy olyan helyzetbe kerülnek, amit képtelenek megmagyarázni, ilyenkor elmélkedésük leginkább a gyermeki gondolkodással válik hasonlóvá. Olyan összefüggéseket hoznak létre, amelyek racionalitással nem magyarázhatók. Az is egyféle magyarázat önmagunk számára, hogy azért nem sikerült az állásinterjúnk, mert péntek 13-ára hívtak be minket – mondta a pszichológus, majd arról is beszélt, mit tehetünk akkor, ha a hiedelmek átszövik az életünket.

Kényszerbetegség

– A legtöbb ember ismeri kultúrájának babonáit részben vagy egészben. Vannak egyének, akik tisztában vannak ugyan ezekkel, de nem hisznek bennük. Olyanok is akadnak, akik úgy tekintenek a hiedelmekre, mint őseinktől kapott, megfigyelésen alapuló hagyatékra. Amikor valamilyen negatív történés éri őket, amit nem tudnak mással magyarázni, akkor szívesen fordulnak efelé a hagyaték felé, hogy védekezhessenek a biztonságos világba vetett hit megrendülése ellen. Ezek alapvetően ártalmatlan védekezések. Legtöbbször a „babonában hívő” személyek direkt kérdésre azt válaszolják, hogy természetesen tisztában vannak azzal, hogy a hiedelmeknek nincs valóságalapja.

Akkor beszélünk „nem egészséges” állapotról, ha valaki az általa ismert babonák köré kényszeresen szervezi életét. Mindez azonban általában egy komplexebb tünetegyüttes része, ami kényszerbetegségre enged következtetni. Persze, minden a mértékletességen alapul, akkor mondhatjuk azt, hogy valaki a hiedelmek fogságában él, ha egy személy teljesen a babonák köré rendezi az életét. Tehát az eszmék útját követve cselekszik, akkor is, ha annak egyébként nincs semmiféle valóságalapja. Amennyiben kényszerbetegségről beszélünk, úgy szakember segítségére lesz szükség – fűzte hozzá Posztós Réka pszichológus.

NE

[related-post post_id="2761872"]