2019.02.27. 17:44
Versenyképességi program - Egészségügy
Budapest - A magyar népesség egészségi állapotának javítására, az egészségügyi ellátás fejlesztésére, fenntarthatóságának növelésére, az egészségügyi finanszírozási rendszer átalakítására is tesz javaslatokat a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos, szerdán közzétett Versenyképességi programjában.
Budapest - A magyar népesség egészségi állapotának javítására, az egészségügyi ellátás fejlesztésére, fenntarthatóságának növelésére, az egészségügyi finanszírozási rendszer átalakítására is tesz javaslatokat a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos, szerdán közzétett Versenyképességi programjában.
A dokumentum szerint az egészségpénztárak, a magánszolgáltatók és a biztosítók háromoldalú együttműködése szükséges ahhoz, hogy létrejöjjön egy hatékonyan működő, kiterjedt, a társadalombiztosítási rendszerre ráépülő, azt kiegészítő, szolgáltatásfinanszírozó magán egészségbiztosítási rendszer.
Az egészségpénztár fő feladataként megszervezi a szolgáltatást, illetve a verseny eszközével biztosítja a legjobb magánbiztosítói ajánlatokat, így kedvező árú csoportos kiegészítő egészségbiztosítási csomagokat tudna kínálni a tagok számára. Az egészségpénztár a magánbiztosítói ajánlatok versenyeztetésével garantálja a legjobb szolgáltatást a tagok számára, míg a biztosító egyrészt kontrollálja a jogosulatlan igénybevételt, másrészt ellenőrzi az egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások minőségét és árszínvonalát. Az így létrehozott folyamat jelentős mértékben hozzájárul a háztartások közvetlen egészségügyi kiadásainak visszaszorításához és ezen keresztül a gazdaság fehérítéséhez.
A munkavállalók alanyi jogon lennének tagjai a kiegészítő egészségpénztári rendszernek, a befizetésről és annak bérarányos mértékéről saját hatáskörben dönthetnek. A munkáltatók számára lehetőség lenne a munkavállalói befizetések hasonló összeggel való kiegészítésére, adó- és járulékmentesen vagy kedvezményes adózással. Az adójóváíráson alapuló állami támogatást felváltaná egy normatív támogatási forma, ami a be- és kifizetésekre egyaránt vonatkozik. Ez a lakosság olyan rétegei számára is elérhető lenne, akik jelenleg kiszorulnak ebből (például katás egyéni vállalkozók, alacsony adóval rendelkezők, vagy más adókedvezményt igénybe vevők).
A számos kisebb összegű egészségügyi költés mellett a tagok számára a magánbiztosításokon keresztül elérhetővé és könnyebben finanszírozhatóbbá válnának a nagyobb műtétek és a rettegett betegségek (daganatos betegségek, stroke, szívroham) kezeléseinek kiadásai.
Fontos ugyanakkor, hogy az egészségpénztárak szabályozása segítse elő a működési költségek alacsony szinten tartását.
A munkáltatók számára nyújtható lehetőség, hogy a biztosítók a vállalat igényének megfelelően egyedi egészségbiztosítási csomagokat dolgozhatnának ki, melyeket a munkáltató egy egészségpénztárba való befizetéssel, vagy akár saját alapítású pénztáron keresztül is igénybe vehet. Az ilyen módon történő munkáltatói befizetés adó- és járulékmentes vagy kedvezményes adózású javadalmazási elem lehetne, illetve akár a normatív támogatással is ösztönözhető lenne.
Opcionális elem, hogy a nyugdíjbiztosítások mintájára a magán egészségbiztosítási szerződések esetén is igénybe vehetővé válna a jelenlegi rendszerben működő adójóváírás, mely bizonyos mértékű egyéni befizetés után biztosítana lehetőséget a befizetés bizonyos mértékének (például 20 százalék) a személyi jövedelemadóból való visszaigénylésére, meghatározott limitek mellett.
- MTI -