Mennyit ér egy lájk?

Debrecen - Fizikai és lelki sérüléssel, sőt, öngyilkossággal is fizettek már kedvelésért a világhálón.

Annak ellenére, hogy az orosz rendőrök még egy évvel ezelőtt letartóztatták az egyik legveszélyesebb internetes „játék”, a Kék bálna kiötlőjét, világszerte egymást követik az internetes kihívások. Nemrég Momo fenyegette az online térben csellengő gyerekeket, majd jött a 48 órás kihívás, melynek lényege, hogy a gyerekek két napra nyomtalanul tűnjenek el otthonról. A gyakran öncsonkításra és öngyilkosságra buzdító kihívások a köztudatban az unatkozó kamaszok káros szenvedélyeként váltak ismertté, ám a kórtünet mára a nagykorúakat sem kíméli. Nemrég még a felnőttek többnyire beérték olyan vicces videók feltöltésével, mint például a jeges-vödrös mutatvány, de a közelmúltban már olyan kismamák töltötték fel saját videóikat, melyen egyéves körüli gyermekeiket sajttal dobálják. A kicsik reakciói a legtöbb felvételen nem az önfeledt jókedvről tanúskodnak, az anyukák kacagása viszont annál inkább. Mára hivatalosan is pszichiátriai betegséggé vált a social media stress disorder, azaz a közösségimédia-függés, melynek csapdájáról és a lehetséges vészkijáratairól Juhász Béla Szilárd mentálhigiénikus szakembert, a Lelkierő Egyesület elnökét kérdeztük.

Napjaink egyik legmegdöbbentőbb ténye, hogy a világhálón terjedő kihívások népszerűsége a halálos áldozatok számát ismerve sem csökkent. A 2013-ban elindított, csaknem 130 halálos áldozatot követelő Kék Bálnát 2018 augusztusában a Momo nevű rémség követte a WhatsAppon, ez utóbbit egy 15 éves, Miskolc környéki kislány öngyilkosságával is összefüggésbe hozta a rendőrség.

Online simogatások

Juhász Béla, a Lelkierő Egyesület elnöke szerint a legnagyobb probléma, hogy azokon a közösségi felületeken, ahol a gyerekek jelen vannak, minden kontroll nélkül történik. – Ebben a térben nagyon erős a megfelelési kényszer a virtuális közösség felé, hiszen pillanatok alatt visszajelzést kapunk, ha valami vicces vagy meghökkentő videót töltünk fel. Ezek a lájkok, „online simogatások” a ki nem alakult személyiséggel rendelkező prepubertás-pubertás fiatalnak óriási erősítést adnak, és a gyerekkel azt éreztetik, hogy végre valamit jól csinál. – Ebben a korban fontos kérdéseket teszünk fel magunknak, keressük a helyünket, a válaszokat. Ezt a fajta kíváncsiságot is kihasználják azok, akik például öngyilkos játékra buzdítják a neten a fiatalokat – állítja a szakember.

A Facebook már csak álca

Juhász Béla szerint ezt a közösségi felületet a fiatalok már csak arra használják, hogy a szülő által is megtekinthető profillal elvonják a figyelmet a valódi online közösségi aktivitásukról. Az Instagram, a WhatsApp, a Musically azok felületek, melyeket a harminc-negyvenéves szülők nem igazán használnak, így a gyerekek ellenőrzés nélkül garázdálkodhatnak és eshetnek csapdába. Egy jó szocializációs hátterű gyerek általában nem keveredik ilyesmibe, kivéve, ha veszélykereső, deviáns viselkedésű fiatalról van szó. Nyomozás helyett őszintének kell lennünk a gyerekkel az első pillanattól fogva, így az adott életkorba érkezve megérti és elfogadja, amit mondunk neki. A legfontosabb, hogy tiltás helyett közösen alkossunk szabályt és hozzunk döntést – tanácsolja az egyesület vezetője.

A sajtdobálás jelensége

Juhász Béla úgy látja, a társadalmi narcisztikusság a felnőttekre is éppúgy jellemző, mint a kamaszokra. – Az interneten keringő „sajtdobálós” videókat feltöltő anyukák olyan nők, akik defektes kapcsolataikat az online térben a lájkvadászattal szeretnék pótolni. Ebben az esetben a gyors visszajelzés a legfontosabb, és az, hogy státuszra tehet szert az online térben, akár pozitív, akár negatív reakciót vált ki – mondja.

Az offline a menő

Ha a gyerek azt érzi, hogy partnerként kezeljük, akkor nem valószínű, hogy átlépi ezeket a határokat, mivel a családnak és a közösségnek védő funkciója van. Szülőként időt kell szánnunk a gyerekekre; a munkából hazatérve tegyük le a telefont, és beszélgessünk. Ezek azok a „szocializációs pogácsák”, melyeket a gyerekek tarisznyájába pakolhatunk a nevelés folyamán – javasolja végezetül a Lelkierő Egyesület elnöke.

SZD

Hol a határ?

– Anyaként és családgondozóként is úgy gondolom, hogy az említett „kihívás” kimeríti a gyermekbántalmazás fogalmát. A kisgyerekek nem tudják, hogy ebben mi a vicces, nem értik, mi és miért történik. Mi döntjük el, hogy felkerüljenek-e a világhálóra, szülőként ebben óriási felelősségünk van. Később, ha majd ezek a felvételek a gyerekek elé kerülnek, megronthatja a szülő-gyerek kapcsolatot, és megrendülhet a bizalom – mondja Debreceni Ágnes Beáta szociálpedagógus, egy hároméves kisfiú édesanyja.

A debreceni Lelkierő Egyesület ingyenes szolgáltatásaival, szakemberek közreműködésével segít a 18. életévüket betöltött bajbajutottakon. Telefon: 0670/770-3369. E-mail: [email protected]

Figyeljünk önmagunkra és a környezetünkben élőkre! Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelki elsősegély számot!

[related-post post_id="4131815"]

[related-post post_id="4140918"]

[related-post post_id="4124455"]