Versenyképes hazai alkotások a mozivásznon

Debrecen - Eredményekben gazdag és változatos év volt 2017 a magyar film számára. 

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Film- és Tévékritikusi díjainak odaítélésekor több mint két tucat nagyjátékfilmből válogathattunk. Jelentős előrelépés ez ahhoz képest, hogy még 2014-ben is üres filmesdobozokat adtunk át, jelezvén a nagyjátékfilmek hiányát. A Magyar Mozgókép Közalapítvány felszámolásakor keletkezett hiátust a Magyar Nemzeti Filmalap töltötte be, aminek köszönhetően mostanra stabilizálódott a finanszírozási rendszer, ahogy azt a filmek száma is mutatja, és szélesedett a műfaji kínálat is.

Azt hiszem, nem túlzás, hogy 2017 Enyedi Ildikóról valamint a Testről és lélekről szólt, amely a 2017-es Berlinálén debütált – s megkapta a fesztivál fődíját, megismételve ezzel Mészáros Márta 1975-ös sikerét, aki az Örökbefogadásért kapott Arany Medvét. Borbély Alexandra a filmben nyújtott alakításával kiérdemelte az európai Oscarnak számító Európai Filmdíjon a legjobb színésznőnek járó elismerést, Herbai Máté operatőr az Amerikai Operatőrök Társasága (ASC) Spotlight Award jelöltjei között volt. Ráadásul a Testről és Lélekről már biztosan ott van az Oscar-verseny fináléjában, így zsinórban a harmadik évben virraszthatjuk át magyar filmnek szurkolva az Oscar-gálát (hazai idő szerint március 5-én hajnali két órától).

Szintén a tavalyi Berlinálén, a Panoráma szekcióban debütált Török Ferenc legújabb rendezése, a Szántó T. Gábor elbeszéléséből készült 1945. Az alkotás egy, a magyar filmben eddig fel nem dolgozott történelmi esemény bemutatásával késztet bennünket a múlttal való szembenézésre. Ragályi Elemér operatőri munkája mellett külön említést érdemel még a szerep kedvéért teljesen új külsőt öltött és színészileg új arcát mutató Rudolf Péter is.

Árnyékban Jupiter fénylő holdja

Enyedi Ildikó diadalmenete némileg elhomályosította A Jupiter holdját, holott Mundruczó Kornél nagyjátékfilmjét a legrangosabb filmes mustrán, a cannes-i filmfesztivál hivatalos versenyprogramjában mutatták be. Noha a kritikusokat megosztotta Mundruczó műve, Rév Marcell operatőri teljesítményéről és Ágh Márton látványtervező munkájáról mindenki szuperlatívuszokban beszélt. E filmmel kapcsolatban kiemelném, hogy egy aktuális, rendkívül ellentmondásos, társadalmi szinten igencsak megosztó problémával foglalkozik: a menekültkérdéssel. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert az elmúlt években sokszor felróttuk a magyar filmnek, hogy nem foglalkozik aktuális társadalmi kérdésekkel. 2017-ben tehát ezen a téren is tapasztalható némi változás. Hasonló a témája Vranik Roland Az állampolgár című alkotásának is, amiben felmerül még, hogyan lehet, egyáltalán lehet-e egy bizonyos kor fölött új életet kezdeni és akár egy új hazában vagy egy új kapcsolatban újra gyökeret ereszteni. Nem véletlen, hogy a szerelmes filmek várnai nemzetközi fesztiváljának nagydíját, az Arany Aphroditét tavaly Az állampolgár hozta el. Nem megy el ugyan az aktuálpolitika irányába, mégis aktuális és fontos témát érint példaértékű szociális érzékenységgel, finom humorral M. Kiss Csaba, valamint Rohonyi Gábor Brazilok című alkotása.

Tompuló maszkulin nézet

A másik, a magyar filmmel kapcsolatban gyakorta megfogalmazott észrevétel, hogy nagyon maszkulin szemléletű. 2017-ben is számos példa akadt erre, elég csak Kostyál Márk Kojot című, energiától duzzadó elsőfilmes bemutatkozására, Antal Nimród A Viszkisére vagy Herendi Gábor Kincsem című művére gondolnunk. Tavaly azért három jelentős női alkotónak sikerült valamelyest árnyalnia ezt a képet: Enyedi Ildikónak a már említett Testről és lélekről című filmmel, Mészáros Mártának az Aurora Borealisszal és Gárdos Évának a Budapest Noirral.

Megalapozott filmgyártás

Bár idén is a magyar filmgyártásban legnagyobb hagyományú művészfilmek hódították meg a külföldi fesztiválok közönségét és a kritikusok szívét, a hazai mozikban is sokan váltottak jegyet magyar filmre. 2017 legnézettebb ilyen műve – és a Filmforgalmazók Egyesületének összesítése szerint a harmadik legnézettebb mozifilmje – a Kincsem volt. Bár a kritikusok kifejezetten elmarasztalták a Pappa Piát (Csupó Gábor), nem lelkesedtek maradéktalanul A Viszkisért, és fenntartásaik voltak a Budapest Noirral szemben is, ezek a filmek – az utóbbit kivéve – kiemelkedően jól teljesítettek a közönség köreiben. Ugyanez már kevésbé mondható el a Magyar Nemzeti Filmalap Inkubátor programjának első gondozottjáról, Vékes Csaba Hetedik alabárdosáról, ami számunkra azért lehet mégis érdekes, mert a Csokonai Színházban forgott, főszerepben Sárközi-Nagy Ilonával.

Egyéni utakon

Tavaly is készültek a Filmalap finanszírozási rendszerén kívül eső filmek, bár többségük messze elmarad Hajdu Szabolcs szintén saját zsebből finanszírozott Ernelláék Farkaséknál című alkotásától. Debreceni vonatkozása miatt említeném Pólik József Életem legrosszabb napja című filmjét. Lichter Péter szinte semmi költségvetésből készült Fagyott májusa, az egyébként ritkaságszámba menő kísérleti filmek sorát gyarapította. És ha már ritkaságoknál tartunk, mindenképp meg kell említeni, hogy 2017-ben két egész estés animációs film is készült, a Lengemesék és a Kuflik, illetve készült egy izraeli–magyar animációs koprodukció is, a Salamon király kalandjai.

A 2017-es évet elnézve megállapítható, hogy stabil a finanszírozási rendszer, műfaji szempontból és minden tekintetben egyre változatosabbak a filmek, és egyre több néző ül be magyar filmre. Továbbra is ott vannak a magyar alkotók a legrangosabb nemzetközi filmes mustrákon, és ismét versenyben vagyunk az Oscar-díjért.

- Váró Kata Anna -

A szerzőről

Váró Kata Anna

• DLA (Doctor of Liberal Arts, azaz a szabad művészetek doktora)

• színház- és filmkritikus

• a MÚOSZ Film- és Tévékritikusi Szakosztályának tagja