Az interakcióink árulkodnak rólunk

Debrecen - Gondoltad volna, hogy akkor teszel a legtöbbet, amikor azt hiszed, semmit sem csinálsz?

Amikor leülünk a számítógép elé, vagy kezünkbe vesszük a telefonunkat, tabletünket, eszünkbe sem jut, hogy abban a pillanatban hányan teszik ugyanezt. Böngészünk a világhálón, szabad perceinkben folyamatosan kattintgatunk, lájkolunk, megosztunk dolgokat. Azonban el sem tudjuk képzelni, hogy egy unalmas óránkban, miközben nyomkodjuk a telefonunkat és véletlenszerűen lájkolgatunk, azzal másoknak milyen adatokkal szolgálunk. Amikor azt hisszük, hogy semmit sem csinálunk, akkor tesszük a legtöbbet – milyen hihetetlen, de igaz. Klausz Melinda közösségimédia-specialista nagyon érdekes adatokkal szolgált lapunknak, valamint a Google Trends elemzésről is bővebben beszélt.

– Az elemzéssel azt lehet megállapítani, hogy mennyien keresnek rá egy márkára, termékre. Napjainkban az online információszerzés jelentős része keresőkön keresztül történik, amelynek 80,5 százalékát a Google jelenti. A Google-ben naponta 3,5 billió keresést indítunk, 1,2 trillió keresést pedig évente (smartinsights, 2018.). Ha kíváncsiak vagyunk valamire, ezen keresztül nézünk utána, így fontos például egy város imázsépítése során is. Debrecen esetében egyértelműen látszik, hogy a sport mellett a kultúra és a kiadó albérlet is az első tíz keresőszó között szerepel, ami nem csupán a turizmus és az érdeklődés hanem a mindennapi élet szempontjából is fontos – mondta a szakértő, aki azt is elárulta, miként használjuk úgy a 21. század kommunikációs eszközeit, hogy annak segítségével előkelő helyet tudjunk biztosítani városunknak a világhálón.

Nem bújhatunk el a hírek elől

Valójában egy várost is lehetne már személyként kezelni: ahogyan egy énekesnek meg kell mutatni a hangját, egy modellnek a szépségét, úgy egy városnak is be kell mutatkoznia a nagyközönségnek. Ha fejlődésben akarjuk tudni szeretett településünket, akkor folyamatosan életben kell tartani, azt pedig csak mi tudjuk megtenni, mégpedig az internet segítségével.

– A közösségi média csatornák kiemelt szerepet jelentenek napjaink kommunikációjában. 5,6 millió magyar van fent a Facebookon, a Messengert naponta 4,4 millióan használjuk. Ezek a számok azt mutatják, hogy az internetpenetrációnak – akik tudnak internetet használni – több mint 90 százaléka elérhető a Facebook segítségével. Ma már nem a felhasználó megy a hírek után, hanem a hírek és az információk találják meg őt, jellemzően ismerősein keresztül a közösségi média felületek hírcsatornájában. A cégek után a desztinációk, állami szervezetek sem maradhatnak ki ezen felületeken történő kommunikációból, ugyanis ha a többiek ott vannak és aktív, érdekes tartalmakat osztanak meg, a kereslet irántuk megnövekszik, mi pedig könnyen lemaradhatunk – fűzte hozzá a szakember.

Keresőszavak, kifejezések

Klausz Melinda folytatta: a keresések megmutatják, mi iránt érdeklődnek az emberek, mit tartanak fontosnak leginkább. Továbbá melyek azok a keresőszavak és kifejezések, amiket lehet, hogy mi nem is gondolunk lényegesnek, mégis megtalálnak minket az emberek emiatt. Kijelentését egy példával támasztotta alá. – Magyarország keresettsége két évvel ezelőtt a fűszerek kapcsán kimagasló volt Amerikában. Hogy miért? Mert éppen egy híres youtuber videót készített az ételekről és benne a magyar fűszerekről, s ez olyan szinten megdobta a keresettséget, hogy forgalmat és vásárlóerőt is generált a fűszerek területén. Ezenkívül lehetnek olyan vakfoltok egy-egy város életében, amiről el sem tudjuk képzelni, hogy valójában mit gondolnak róla az emberek. A keresők viszont minden egyes kattintást rögzítenek, így a legolvasottabb hírek, legkeresettebb videók és fényképek is megjelennek, ami megmutatja az igazi helyzetet – ismertette a közösségmédia-specialista.

Stratégia, interakció

A szakértő úgy véli, hogy egy bizonyos szintig támaszkodhatunk a kimutatásokra, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a statisztikák mindig iránymutatóak. Általában a trendeket érdemes megfigyelni, nem önmagában a nagyságrendeket. Kiemelte azonban, sokkal érdekesebbnek tartja azt, hogy hogyan fejlődött, változott a város iránti keresettség és mi okozott bizonyos kiugrásokat, csökkenéseket. – Mindennek megvan az oka és az okozata, ezért érdemes stratégiában gondolkodni a marketingben. A Google 2004-ig visszamenőleg mutat adatokat, érdemes megvizsgálni, és számos audit lehetőség van, amivel ki lehet mutatni egy-egy cég, szervezet vagy éppen város jelenlegi online helyzetét és az emberek véleményét – mivel napjainkban a szájreklámnál nincs jobb és rosszabb eszköz, fontos figyelni, mit beszélnek rólunk az emberek, különben gyorsan változhat a keresettségünk pró és kontra – hangsúlyozta a szakértő.

Ahhoz, hogy fejlődni tudjunk, ismerni kell azokat az eszközöket, amelyeknek a segítségükkel el tudjuk érni a céljainkat. A 21. század olyan lehetőségeket kínál számunkra, amelyekkel élnünk kell, mert ha nem tesszük, akkor helyettünk mások fognak cselekedni. Klausz Melinda végül hozzátette, hogy a keresőoptimalizálás és a folyamatos, minőségi, érdeklődőkre szabott hír- és információközlés mindennél fontosabb. Fel kell keltenünk olyan szinten az érdeklődést, hogy aztán interakcióban (lájkban, kommentben és hozzászólásban) is megjelenjen, mert így az emberek maguktól terjesztik tovább rólunk a híreket, információkat. Ugyanis ma már nem a hirdetési díjjal kell elsődlegesen operálni, hanem a tartalommal. Ha nem jó organikusan (fizetett hirdetés nélkül) a tartalom, akkor sokkal több hirdetést kell feladnunk, hogy hatékony legyen a rendszer.

- Nagy Emese -