Azeri kiadatás - A Magyar Külügyi Intézet rendszeresen készít javaslatokat a döntéshozóknak

Budapest, 2012. szeptember 7., péntek (MTI) - A Magyar Külügyi Intézet (MKI) igazgatója szerint az MKI a Külügyminisztérium háttérintézményeként rendszeresen dolgoz ki nem nyilvánosnak szánt javaslatokat a magyar döntéshozók tájékoztatására, és nem szerencsés, hogy az azeri kiadatással kapcsolatban készített dokumentum kiszivárgott.Zákonyi Botond azt követően nyilatkozott pénteken az MTI-nek, hogy a nol.hu bemutatta az MKI "nem nyilvános" jelölésű kommunikációs javaslatát az azeri katonatiszt kiadatásának ügyében.

Az igazgató azt is mondta, hogy az MKI rendszeresen foglalkozik a magyar külpolitika területeit érintő ügyekkel, amelyek a világpolitikában ismertek, másrészt a magyar diplomáciának is fontosak.

Az MKI elemzése - a nol.hu cikke szerint - abból indult ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalt Ilham Aliyev azeri elnökkel a kiadatásról, és a megbeszéléseken az azeri fél feltehetően azt ígérte, hogy Ramil Safarov börtönben marad, de a katonatiszt még aznap elnöki kegyelemmel szabadult. Az MKI ebből azt a következtetést vonta le, hogy az azeri vezetők megtévesztették Magyarországot.

A kommunikációs javaslatokról szóló, Merjünk buták lenni! című rész szerint a kegyelem meglepte Magyarországot: erre utal az is, hogy csaknem 24 órán át nem volt hivatalos kormányálláspont. Az MKI szerint Baku igyekszik kihasználni Budapest meglepettségét, és úgy tesz, mintha a szabadlábra helyezés ügyében egyetértettek volna, azaz tagadni akarja a megtévesztést.

Nemcsak az örményeknek, hanem több nyugati országnak is az a meggyőződése, hogy Magyarország tudatosan eladta Safarovot Azerbajdzsánnak - emelték ki. "Jelenleg Azerbajdzsán sokkal fontosabb Magyarországnak, mint fordítva" - írta az MKI, hozzátéve, hogy Budapest emiatt nem mondhatja el azt, ami feltehetően valójában történt, azaz, hogy az azeri elnök megtévesztette a magyar miniszterelnököt.

Az intézet azt tanácsolta, hogy Magyarország hibáztassa önmagát. Ez ugyanis még mindig kisebb kárt okoz, mintha azt hinné a nemzetközi közvélemény, hogy Baku és Budapest teljes egyetértésével történt a kiadatás. Félreértésről kell beszélni, azt kell mondani, "azt hittük, hogy az azeri minisztériumtól kapott ígéret elegendő, és nem számítottunk rá, hogy azt egy elnöki rendelet felülírhatja" - fogalmaztak.

Azt írták, hogy a magyar félnek vállalnia kell az inkompetencia vádját is: "Azerbajdzsán messze van", "nincs a térséghez igazi magyar szakértelem", "nem ismertük az azeri jogrendszer működését". Mindezek mellett hangoztatni kell azt is, hogy nemzetközi jogi értelemben Budapest teljesen jogszerűen járt el - tették hozzá.

Az MKI anyaga megállapította, hogy a magyar-örmény kapcsolatok elérték a mélypontot, innen már csak javulhat a helyzet. Rövid távon nyilvánvalóan fagyos lesz a két ország viszonya, de középtávon jól átgondolt, kitartó munkával megkezdődhet a kétoldalú kapcsolatok újjáélesztése - vélekednek az intézetnél.

Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal (az első híradások még a kapcsolatok megszakításáról szóltak, de Jereván ezt később pontosította). Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.

MTI