Ciprusi mentőcsomag - Londoni elemzők: a német belpolitika a döntés mögött, meredek CDS-áremelkedések

London, 2013. március 18., hétfő (MTI) - Londoni elemzők szerint a német belpolitikának jelentős szerepe lehetett abban, hogy a 10 milliárd eurós ciprusi pénzügyi mentőcsomag a hasonló segélymechanizmusok történetében először egyszeri illetéket is kiróna a ciprusi bankokban elhelyezett betétekre.

A német politikusok ugyanis - hétfői citybeli értékelések szerint - valószínűleg kerülni akarták azt a látszatot, hogy "a német adófizetők pénzéből" a ciprusi bankok orosz betéteseit segítik ki.

A mentőcsomag szerkezetének erősen negatív a piaci fogadtatása is: hétfőn hatalmas mértékben megugrott a londoni piacon a ciprusi szuverén törlesztéskockázat fedezetére szolgáló származékos befektetési konstrukciók árazása, és ez magával húzta az európeriféria többi szuverén adósa, valamint Magyarország e tranzakcióinak árfolyamait is.

Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató és elemzőcsoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég szakelemzőinek kimutatása szerint a ciprusi államadósság-törlesztés leállásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama 923 bázispontra szökött fel a hétfői londoni kereskedésben az 596,93 bázispontos előző záróról.

Ez azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves ciprusi államkötvényre most több mint 920 ezer euró éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon, csaknem 330 ezer euróval drágábban, mint az elmúlt kereskedési hét zárásában.

Ez a csaknem 55 százalékos napon belüli drágulás gyakorlatilag példátlan a szuverén CDS-tranzakciók londoni piacán.

A piaci hangulat romlása Magyarország CDS-árazására is hatott. A CMA adatai szerint a magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási kontraktusainak középárfolyama az ötéves kötvénylejáratra 355 bázispont - tízmillió eurónyi magyar devizakötvény-kötelezettségre 355 ezer euró - környékén járt a hétfői londoni kereskedésben, 22 bázisponttal, vagyis 22 ezer euróval magasabban az előző zárónál.

A múlt év utolsó kereskedési napján 281 bázispontos záróértéket mértek a londoni CDS-piacon a magyar szuverén devizakötvény-adósságra. Így a hétfőre kialakult magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy az irányadó magyar államkötvényre most 74 ezer euróval drágábban kínálnak törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon, mint 2012 végén.

A CDS-árazás jelzi, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt a szuverén vagy kereskedelmi adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási szerződések vonatkoznak.

Hétfőn jelentősen emelkedtek az európeriféria nagyobb gazdaságainak CDS-árazásai is. Portugália, Spanyolország, Olaszország és Írország CDS-tranzakciói 10-20 bázispont közötti mértékben drágultak; a legmagasabb, 390 bázispontot valamivel meghaladó CDS-árfolyamot ebben a mezőnyben a portugál CDS-kontraktusok esetében mérték a CMA londoni szakelemzői.

Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza a ciprusi mentőcsomag szerkezetét kommentálva kiemelte azt a véleményét, hogy a ciprusi bankbetétek tulajdonosaira kiróni tervezett illeték - amely a 100 ezer euró alatti, vagyis az uniós betétgarancia-vállalások felső határát el nem érő betétekre is vonatkoznék - nyilvánvalóan "hatalmas kérdőjeleket" vet fel e garanciák időtállóságával kapcsolatban.

Ash szerint ezek után bizonyosra vehető, hogy megnő a betétmenekítés kockázata az EU más országaiban is, különösen a periférián.

A Standard Bank londoni elemzője szerint a betétesek megadóztatásának kísérlete mögött láthatóan német belpolitikai megfontolások keresendők. "Nagy a felhajtás" ugyanis azzal kapcsolatban, hogy a ciprusi bankrendszerben 25 milliárd eurónyi az orosz betétállomány értéke, ami a rendszerszintű betétállománynak csaknem a harmada. A német politikusok az utóbbi időben megkérdőjelezték ennek a pénznek a tisztaságát, vagyis Ciprust gyakorlatilag pénzmosodának tartották.

Ciprusnak azonban igaza lehet, amikor vehemensen tiltakozik, a 25 milliárd eurós ciprusi orosz bankbetétállomány ugyanis valószínűleg csak "aprópénz" az Oroszországból offshore bankokba vitt tőke teljes mennyiségéhez képest. Az utóbbi tíz évben évente átlagosan mintegy 40 milliárd dollár tőkét menekítettek külföldre Oroszországból, vagyis csak ez idő alatt 400 milliárd dollár lehetett az offshore helyszíneken elhelyezett orosz pénzek értéke.

A Szovjetunió megszűnése óta eltelt több mint két évtizedben azonban a kimenekített tőke tényleges értéke inkább valahol 500 milliárd és ezermilliárd dollár között lehet, és - tekintettel a szoros orosz-német gazdasági kapcsolatokra - ennek az összegnek a jelentős része valószínűleg éppen a német bankrendszerben landolt - fejtegette hétfői kommentárjában a Standard Bank vezető londoni közgazdásza.

Timothy Ash szerint ennek figyelembe vételével a német politikusok "erősen moralizáló hozzáállása" a ciprusi mentőcsomaghoz inkább a közelgő németországi parlamenti választásokkal hozható összefüggésbe.

A egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics európai főközgazdásza, Jennifer McKeown azt a véleményét emelte ki hétfői kommentárjában, hogy miután megteremtődött a példa arra, hogy a bankbetétek is megcsapolhatók, nyilvánvalóan hatalmas a kockázata a bankbetétek kiáramlásának más eurógazdaságok bankszektoraiból is.

Még rosszabb forgatókönyvnek bizonyulhat azonban, ha a ciprusi parlament elveti a mentőcsomagot, ebben az esetben ugyanis Ciprusnak feltehetően el kellene hagynia az euróövezetet. A Cipruson elrendelt kétnapos bankzárlat megteremtette a mintát a távozási folyamat kezeléséhez - vélekedett a Capital Economics vezető londoni elemzője.

- MTI -