A Kárpátok Eurorégió segítheti a Duna-stratégia megvalósítását - konferencia Nyíregyházán

Nyíregyháza, 2013. április 11., csütörtök (MTI) - Idén húszéves az öt közép-kelet-európai ország részvételével létrehozott Kárpátok Eurorégió. A határokon átívelő együttműködés múltjáról, jelenéről és jövőbeli terveiről tartottak konferenciát csütörtökön Nyíregyházán. A tanácskozáson szó volt arról is, hogyan segítheti az eurorégió intézményi kapcsolatrendszere a Duna-stratégia megvalósítását.

A Kárpátok Eurorégiót 1993. február 14-én alakították meg Debrecenben Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Ukrajna részvételével. Az együttműködéshez 1997 áprilisában Románia is csatlakozott, a társulás működésének finanszírozására hozták létre a Kárpátok Alapítványt, amelynek Nyíregyháza lett a székhelye.

Az egyesülés célja a társadalmi, gazdasági, tudományos, ökológiai, oktatási, kulturális és sportjellegű együttműködés segítése, lobbizás a határokon átnyúló projektek megvalósítása mellett, együttműködés a nemzeti intézményekkel és szervezetekkel.

Medgyesy Balázs, a Duna-régió stratégia kormánybiztosa a konferenciát követő sajtótájékoztatón elmondta: a tanácskozáson áttekintették, hogyan segítheti a Kárpátok Eurorégió intézményi kapcsolatrendszere a Duna-stratégia megvalósítását. A 2011-es magyar EU-elnökség alatt elindított, a Duna-régióra vonatkozó uniós stratégia célja, hogy lendületet adjon a közlekedés és szállítás, illetve az energiahálózatok javítását, a környezet védelmét és a biztonság növelését, a gazdasági fejlődés ösztönzését célzó hosszú távú együttműködésnek.

Elmondta, a térségben több fontos, a régió érdekeit szolgáló projekt kezdődött már el, köztük a közös magyar-ukrán árvízvédelmi fejlesztés, amelynek célja az árvízvédelmi töltések fejlesztése, árapasztó tározók építése és az árvízi előrejelző rendszer kiterjesztése a magyar-ukrán határ mentén.

A magyar soros uniós elnökség egyik kiemelt célja volt, hogy a Balti-tengeri stratégia után a Duna mentén létrejöjjön Európa második makrorégiója, amelynek célja a fenntartható fejlődés, a természeti területek, tájak és kulturális értékek védelme. A stratégiát a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács 2011. június végi ülésén fogadta el. Megalkotásában nyolc EU-tagállam és hat unión kívüli ország vett részt: Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország (Baden-Württemberg és Bajorország), Románia, Szlovákia, Szlovénia, valamint Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna.

- MTI -