„Népi kapitalizmussal” súlyoznák a javakat

Budapest - Részvényeket és folyamatos profitrészesedést az alkalmazottaknak – mondja a neves gazdaságszociológus, Joseph Blasi.

– Példátlan, hogy az amerikaiak felső 20 százaléka mondhatja magáénak az összjövedelem 86 százalékát. Soha nem volt ekkora szakadék a bérszínvonal és a vállalati termelékenység között – figyelmeztet Joseph Blasi, az amerikai Rutgers Egyetem gazdaságszociológusa az Alapblognak adott – Zentai Péter által készített – interjújában.

Légy tulajdonos!

– Az Egyesült Államok alapítói olyan országot képzeltek el, amelynek minden polgára vagyontulajdonos. A 19. század legelejétől kezdődően törvények sora intézkedett arról, hogy saját földterülethez juthassanak az egyszerű amerikaiak. A tömegek tulajdonossá tételének szándéka Amerika szellemiségének a lényege. Ezen az alapon tudta bizonyítani magasabb rendűségét az embereket kisemmiző feudalizmussal szemben. Ha csak szándék maradt volna, akkor nem jöhetett volna létre a világ legmasszívabb középosztálya, amely évtizedeken át tartósan hozzájárult ahhoz, hogy az USA első számú világgazdasági tényezővé válhasson. A tulajdonosi lét elérése illetve megtartása mindmáig meghatározó életcélja a legtöbb amerikai polgárnak. Csakhogy e cél elérése, mára, valóban ellehetetlenülni látszik több tízmilliónyi amerikai ember számára – fogalmazott bevezetőül Joseph Blasi.

Profit sharing

A gondolatot a jövő évi amerikai elnökválasztáson induló Hillary Clinton olyannyira magáévá tette, hogy erre hegyezi ki a kampányát. – Clinton terve lényegében arról szól, hogy minden amerikai alkalmazott részesülhessen a munkahelye által termelt profitból. Olyan törvényi környezet, főként adózási környezet megteremtése a célja, hogy minden egyes amerikai vállalatnak érdekévé váljon a nyereség egy részének szétosztása a dolgozói közt.

Ez a profit sharingnek nevezett rendszer mindig is működött és működik most is jó néhány amerikai vállalatnál. Például a Southwest Airlines tavaly az egymilliárd dolláros profitjának körülbelül a 30 százalékát, azaz mintegy 355 milliót osztott ki a dolgozói, illetve menedzserei között. Ez a légitársaság egyébként a leggyorsabban fejlődik a saját ágazatában – hangsúlyozta a gazdaságszociológus.

A nagyok már így csinálják

– A dolgozók által leginkább áhított száz amerikai cég fele kínál lehetőséget az alkalmazottak számára, hogy társtulajdonossá váljanak, vagy hogy széleskörűen részesülhessenek a profitból. A Google, az Intel, a Starbucks, a Facebook és még rengeteg hatalmas világsikert arató amerikai cég dolgozói kedvezményes alapon válhatnak tulajdonostárssá. A tulajdonossá válás, illetve a nyereségből való részesedés vágya egyformán fűti a kis és a nagy, a termelő és a szolgáltató, a családi és a részvénytársasági formában működő társaságok alkalmazottait, sőt még a közalkalmazottakat is! – válaszolta Joseph Blasi arra a felvetésre, miszerint tudnak-e összefüggést igazolni egy-egy vállalat sikerei és dolgozóik tulajdonossá tétele közt.

Mint rámutatott, Amerika mára igazságtalanabbá vált a megtermelt tőkejövedelmek társadalmi elosztásában, mint valaha. – Példátlan helyzetet tükröz az a 2011-ben készített felmérés, miszerint az amerikaiak felső 20 százalék mondhatja magáénak az összjövedelem 86 százalékát, melynek kétharmadát az amerikai társadalom legfelsőbb 1 százaléka tartja kézben. Az ingatlanokból, kötvényekből, részvényekből származó jövedelem csaknem 40 százalékát a társadalom egyetlen ezreléke birtokolja! Ezek az adatok demonstrálják, micsoda egyenlőtlenségek alakulnak ki, amelyek a kapitalizmus alapjait veszélyeztetik – hangsúlyozta a szakember, aki szerint a kapitalista társadalom küldetése, hogy szélesítse a tőke- és egyéb vagyonok tulajdonosainak számát, miáltal ez a formáció stabilabbá és demokratikusabbá válik.

A kapitalizmus küldetése

– A kapitalizmus politikai leképeződésének természetes megnyilvánulási formája nem más, mint a demokrácia. Abban az esetben, ha durván növekednek a kapitalista társadalom egyenlőtlenségei, a termelt jövedelmekből keletkező haszon egyre kevesebbek kezében koncentrálódik, gyengül a kapitalizmus és vele egyetemben a demokrácia is. Ez visszafejlődést eredményez a feudális rendszer irányába – emelte ki.

HBN

Így maradhat fenn a demokrácia?

Ahogyan a Southwest Airlinesnál kialakították az egy adott évben megtermelt profit szétosztását a dolgozók között – fejtette ki Joseph Blasi –, úgy a legtöbb amerikai vállalatnál is ilyesfajta mintát lenne érdemes követni. Azt illetően a kollektívának kell döntést hoznia, hogy ki, mekkora nyereségrészesedést kapjon. Tudom, hogy amíg ez a fajta belső vállalati demokrácia általánosságban is kiforrhat, az még nagyon hosszú idő. Ám mégis működik ez néhány olyan cégnél, amely – talán éppen ezért – kimondottan sikeres.

Egyértelművé kezd válni az a kutatási tapasztalatunk, hogy minél inkább érdekeltek a pénzügyi eredmények elérésében, annál produktívabbá válik az adott cég.

– Meggyőződésünk, hogy a kapitalizmus és vele együtt a demokrácia fennmaradásához lényeges módon járul hozzá, ha az államszervezet, például az adórendszer alapos reformja révén, maximálisan segíti a következő években a dolgozók részvénytulajdonossá tételét.