Külföldi sajtó Magyarországról - A kvótareferendummal és a letelepedési kötvényekkel foglalkozott a nemzetközi sajtó

Berlin, Párizs, Róma, Prága, Brüsszel, Madrid - A kvótareferendummal kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal a német sajtóban a Frankfurter Allgemeine (FAZ) című konzervatív lap, a liberális Süddeutsche Zeitung és az ARD országos köztelevízió, valamint az ABC című konzervatív spanyol napilap. Az olasz Corriere della Sera a magyart a közelgő olaszországi alkotmányos népszavazással hozta párhuzamba, a Le Monde című francia balliberális napilap a letelepedési kötvényprogramról és a munkaerőhiányról írt, az RTBF belga közszolgálati televízió pedig a "rugalmas szolidaritást" kommentálta.

A FAZ A magyarok és a menyét alábecsült veszélyessége címmel közölte Stephan Löwenstein beszámolóját, aki kiemelte, hogy a népszavazás előtt az ellenzők és a támogatók is mobilizálnak, méghozzá "sajátságos módszerekkel". Kifejtette, hogy a budapesti pokolgépes merényletről és más ügyekről, így a párizsi merénylők budapesti tevékenységéről szóló hírek "a küszöbönálló népszavazás fényében nézendők", és arra "emlékeztethetik a polgárokat, hogy a migráció rímel a terrorizmusra, még Magyarországon is".Hozzátette, hogy "az ellenoldal sem lazsál", ezt jelzi a Human Rights Watch és az Amnesty International jelentése a biztonsági szerveknek az emberi jogok rendszerszerű megsértéséről.

Löwenstein kiemelte: Orbán Viktor kormányfő a menekültpolitikájával "jobbról előzte" Vona Gábort, a baloldali pártok más módon estek bele "Orbán csapdájába". Azonban a népszavazásnak nincs jogi következménye, és ez a felismerés a részvételi hajlandóságról szóló felmérések alapján széles körben elterjedt a lakosságban. A kormány ebben a helyzetben "kettős stratégiát" követ, erőteljesen biztat a részvételre, "egy másik eszköz pedig a nyomásgyakorlás és a fenyegetés".

A Süddeutsche Zeitung Budapesti rémtörténetek címmel közölte Cathrin Kahlweit írását, aki kiemelte: "félelmi propaganda, megfélemlítés, teljes hazugságok - a Fidesz konzervatív kormánypárt semmilyen eszköztől nem riad vissza, hogy lázítsa az embereket". A többi között hozzátette: a kormány "szemérmetlenül kelt hangulatot Brüsszel és a menekültek ellen", azt is állítja, hogy a "migránsok el akarják foglalni Európát, megerőszakolják a leánygyermekeket és elragadják az őshonos férfiaktól a nőket".

A szerző egyebek mellett beszámolt egy abonyi lakossági fórumról, kiemelve, hogy Kósa Lajos fideszes frakcióvezető másfél órás előadása a referendummal kapcsolatban "túlzások és valótlanságok keveréke" volt. Úgy vélte, egy ilyen "propagandashowt Németországban csak jobboldali radikálisoktól lehetne hallani". Kifejtette: a népszavazás eredményének "pusztán formális jellege" van, célja pedig mindenekelőtt a lakosság "további mobilizálása egy radikális bezárkózási politika" mellett.

Az ARD a tagesschau.de című hírportálján Magyarország áruba bocsátja a tartózkodási jogot - 300 ezer euróért a schengeni övezetbe címmel közölte Clemens Verenkotte írását, aki kiemelte: a magyar kormány "hónapok óta hangulatot kelt a külföldiek ellen", ugyanakkor családonként 3000 ezer euróért élethosszig tartó tartózkodási jogot kínál, amely a schengeni övezetre is vonatkozik. Hozzátette: Ciprus, Málta, Bulgária és néhány más uniós tagország is elindított hasonló programokat, de "a külföldiek elleni masszív propagandakampányát" a kvótareferendum előtt még tovább erősítő magyar kormány "ajánlatának valóban nincs versenytársa".

A francia Le Monde ugyancsak a letelepedési kötvényprogramról írva úgy vélte, hogy miközben Magyarország a menekülteknek mindig is bizalmatlanul és kevés tartózkodási engedélyt állított ki, a nem európai gazdag külföldieket tárt karokkal fogadja az államkincstári kötvénybe fektetett 300 ezer euróért cserébe. Az Államadósság Kezelő Központ szerint 2807-en kaptak így az elmúlt három évben tartózkodási engedélyt, a média viszont legalább 4 ezer kérelmezőről tud, a családtagokat nem is számolva.

Az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió internetes oldalán Anne Blanpain Egy egyre rugalmasabb unió című írásában bírálta Magyarországot, amiért eurómilliókat vesz fel az Európai Uniótól elmaradott gazdasága felzárkóztatására, ugyanakkor adott esetben "csak egy kis üzenetet küldene", szolidaritásáról biztosítva Görögországot. Valószínűleg az úgynevezett rugalmas szolidaritás az Európai Unió új szlogenje, amennyiben egyes országok úgy gondolják, hogy a számukra nehézséget okozó menekültek befogadása miért lenne bonyolult feladat Görögországnak - vélte Blanpain. Azt is írta: talán elég egy népszavazás és a szolidaritás teljes elutasítása bizonyságul arra, hogy Magyarország téved az unióval kapcsolatban, és csak remélni lehet, hogy partnerei ezt egyszer megmondják neki.

A Hospodárské Noviny azt írta, hogy Orbán Viktor kormányfő, aki "a magyarokra bizonyos értelemben jellemző beképzeltséggel Európa megmentőjének tartja magát", a vasárnapi kvótanépszavazás előtt "törékeny" helyzetben van: a sikerhez nem elég ugyanis, ha a kvótákat a szavazók elutasítják, de a voksolás érvényességhez ötvenszázalékos részvétel is szükséges. A tekintélyes újság szerint ha a népszavazás nem lenne érvényes, az azt jelentené, hogy Orbán Viktor kezdi elveszíteni a támogatottságát a közvélemény körében a kimondottan szélsőséges, fasizálódó Jobbik javára. "A tét tehát nem Európa és Magyarország jövője, ahogy azt Orbán állítja, hanem elsősorban az ő személyes jövője" - zárja jegyzetét Petr Honzejk, a Hospodárské Noviny szerzője.

A Le Monde külön írásban foglalkozott az elvándorló munkaerővel. A cikkszerző Jean-Baptiste Chastand megjegyezte, hogy miközben a "magyarok utálják a gazdasági bevándorlókat, ezres nagyságrendben álmodoznak a kivándorlásról". A repetitív feladatok elvégzésére alkalmas női munkaerő például előszeretettel megy el Ausztriába vagy Németországba, ahol háromszor annyit kereshet, mint például a Videotonnál, ahol minimálbéren fizetik a dolgozókat. A székesfehérvári gyárhoz hasonlóan a lap szerint országszerte több száz betöltetlen helyre keresnek munkavállalókat, akiknek szállást is készek biztosítani a munkáltatók, miközben az aktív lakosság 10 százaléka, mintegy 400 ezer ember jelenleg Nyugat-Európában dolgozik, s a határterületekről mintegy 100-150 ezren ingáznak ausztriai vagy szlovákiai munkahelyükre.

A téma tabunak számít a lap szerint, miután Orbán Viktor miniszterelnök utasítására négy méter magas falat emeltek a migránsok feltartóztatására a nemzeti identitás megvédésére és a terrorfenyegetettségre hivatkozva, vasárnap pedig kvótareferendumot rendeznek. Varga Mihály júliusban hatékony intézkedéseket ígért a külföldi munkaerő behívására, de a referendum közeledtével arra hívta fel a figyelmet, hogy csak azonos kulturális hagyományokkal rendelkező országokról lehet szó, amellyel a lap szerint az ukrajnai vagy a szerbiai magyar kisebbségre utalt, hiszen ők könnyen kaphatnak magyar útlevelet és nincsenek nyelvi problémáik. Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár a Le Monde-nak azt mondta, hogy a bevándorlást nem gondolja jó megoldásnak, a belső erőforrásokra kell először koncentrálni. "Van 700 vagy 800 ezer roma, aki rosszul foglalkoztatott és itt él velünk Magyarországon" - idézte a lap az államtitkárt. A Le Monde megjegyezte, hogy a romák többsége közfoglalkoztatott, diszkriminációtól szenved, és számos vállalat nem szívesen foglalkoztatja őket.

A legnagyobb olasz napilap, a Corriere della Sera Magyarország és Olaszország - két referendum az EU szeme előtt címmel elemezte a vasárnapi magyar és a december 4-én esedékes olasz alkotmányos népszavazást. Úgy vélte, hogy az urnákhoz várt nyolcmillió magyar újabb pofont adhat az Európai Uniónak az EU-ból való brit kilépést (Brexit) támogató, júniusi nagy-britanniai népszavazás után. A cikket jegyző Maurizio Caprara, az olasz elnöki palota volt kommunikációs igazgatója hangsúlyozta, hogy a magyar népszavazáson megválaszolandó kérdés látszólag a menekültekre korlátozódik, valójában "próbálkozás egy faltörő kos megépítésére a közösségi kötelességekkel szemben". Úgy vélte, hasonlóképpen fenyegeti az EU-t Donald Trump esetleges megválasztása amerikai elnökké, a megismételt osztrák elnökválasztás és a tavaszi holland választás is. Az írás mindezekkel a római parlament reformjáról szóló olasz népszavazást állítja szembe, amelynek sikerével a szerző szerint Itália alapvető támaszt nyújthat az EU egész szerkezetének fenntartására, bukása viszont kiszámíthatatlan instabilitáshoz vezethet.

A spanyol ABC szerint a magyar népszavazással kapcsolatban az egyetlen, ami kétséges, az a részvételi arány. Hermann Tertsch írása szerint Orbán Viktor csírájában akarja elfojtani a szándékot, hogy Brüsszelből rákényszerítsék az Európába érkezők elosztására vonatkozó kvótákat Magyarországra. A szerző kitért arra is, hogy a magyar kormányfő már évekkel ezelőtt kijelentette: számára a multikulturalizmus és a bevándorlás elleni harc több mint prioritás, az politikájának tengelye.

- MTI -