Külföldi sajtó Magyarországról - Der Standard, Gazeta Wyborcza, Libération, Le Monde, Sme, Politico.eu, Spiegel Online

Bécs, Varsó, Párizs, Pozsony, Brüsszel, Berlin - A keddi magyar-orosz csúcstalálkozóval foglalkozott a külföldi sajtó.

A Testvérek a széthúzásban című cikkében a német liberális Spiegel Online kiemelte, hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin korábban ellenfelek voltak, most viszont már "szoros szövetségesek", közös törekvésük az "EU gyengítése".

Keno Verseck elemzőket idézve kiemelte: Putyinnak azért fontos az újabb budapesti látogatás, mert fel tudja mutatni az EU megosztottságát a szankciók ügyében, Orbánnak pedig azért, mert megmutathatja, hogy Oroszország kiáll Magyarország mellett, és emiatt az új amerikai elnök, Donald Trump hivatalba lépése révén megváltozó nemzetközi környezetben már nem kell szégyenkezni.

Orbán kezdettől fogva a szankciók következetes bírálója, most pedig az a kérdés, hogy a találkozón mennyire "provokatív" formában ítéli majd el a büntetőintézkedéseket - tette hozzá a Spiegel Online.

"Az ukrán háború és Krím-félsziget elfoglalása óta jó néhány uniós kormányfő beszélt vagy látogatta meg Moszkvában Putyint, de egy európai vezető sem ápol olyan bensőséges viszonyt az orosz elnökkel mint a jobboldali populista Orbán Viktor" - olvasható a Der Standard című osztrák liberális lap online kiadásában közölt cikkben.

A lap budapesti tudósítója, Gregor Mayer arról ír, hogy Orbán propagandahadjáratot indított a kormánykritikus civil szervezetek ellen, amelyeket részben Soros György finanszíroz. Mayer úgy véli, hogy mindezt a gyakorlatban elnyomás követheti, és Orbán "visszanyúlhat a moszkvai széleskörű tapasztalatokhoz".

A Politico.eu brüsszeli híroldal azt írja, hogy ha Brüsszel zöld utat ad a paksi bővítési projektnek, azzal még jobban megnyitja az európai piacot az orosz nukleáris technológiának és szolgáltatásoknak, ami potenciálisan növelheti a kontinens függését a Kreml jóakaratától.

A Politico Oroszország nukleáris támadása Európa ellen című cikke emlékeztet, hogy az Európai Bizottság várhatóan hozzájárulását adja a paksi projekthez, miközben viszont Brüsszel csökkenteni szeretné az EU függését az orosz energiától, a kelet-ukrajnai harcok kiújulása és a Donald Trump elnökké választása miatt ismét sürgősen napirendre kell venni a szankciókat.

A La Libre Belgique című belga napilap cikke szerint Orbán Viktor miniszterelnök úgy forgatja a lapokat, hogy Moszkvával és Washingtonnal is jó viszonyt alakítson ki. Amióta Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépett a magyar miniszterelnök lelkesedik az "új korszak kezdetéért", amely reményei szerint eltemeti a föderális Európa projektjét, és újjáéleszti a bilateralizmust. Mindeközben egyesek szerint Orbán Viktor Oroszország trójai falova. Ennek némileg ellentmondva viszont a magyar miniszterelnök a NATO esetleges meggyengülésével számolva, abbéli meggyőződését hangoztatja, hogy európai hadsereget kell felállítani, s kijelentette: ismét naggyá kell tenni Európát.

A lengyel balliberális Gazeta Wyborcza Orbán Viktor "egyik legjobb politikai barátjának" nevezi az orosz elnököt. A cikkíró párhuzamot von a lengyel, a magyar, az orosz, valamint "más, a tekintélyelvűséget szerető vezetés" között az új amerikai kormányzáshoz fűződő viszonyt illetően.

Varsó és Budapest érdekközössége azonban ki is merül Donald Trump kedvező fogadtatásával - értékeli a kommentár. "A magyarok az Oroszországgal szemben kivetett szankciók eltörlését akarják, Lengyelországnak pedig fontos ezek megőrzése" - áll a cikkben.

Orbán "hatékonyan használja ki" a trianoni traumát, "nagyhatalmi ambíciókat" hirdet, "így a magyarok folyton +talpra állnak+, újabb és újabb +stratégiai+ szövetségeket hirdetnek meg közép-ázsiai diktatúrákkal (...), Kínával, most pedig Oroszországgal" - véli a kommentár szerzője, Michal Kokot, hozzátéve: Moszkva szempontjából Magyarország egy "európai kisország", mely révén "kissé össze lehet zavarni az EU sorait", ám "a gyengeséget nem tűrő Oroszország elveti Orbánt, amint nem lesz rá többé szüksége".

Franciaországban a baloldali Libération úgy látja, hogy az orosz elnök látogatása Orbán Viktornál kezd megszokottá válni. "A volt progresszív diák egy olyan tekintélyelvű konzervatívvá vált, aki modellként emlegeti Oroszországot" - írta a tudósító, Florence La Bruyere. A megszólaltatott Kiszelly Zoltán politológus visszautasította azt a feltételezést, hogy Orbán lenne Putyin trójai falova Európában, hiszen akkor megvétózta volna az Oroszországgal szembeni szankciókat. A lap szerint ugyanakkor számos tény ezt a gyanút erősíti. Ezek közül megemlíti, hogy a felszámolt Magyar Nemzeti Arcvonal nevű szélsőséges szervezetnél az orosz katonai hírszerzéshez kötődő szálak is felmerültek. Ezenkívül pedig "számos magyar internetes oldal terjeszt orosz propagandát" - írta a lap, amely szerint Orbán Viktort is megérintette az orosz gondolkodás; nihilistának nevezi az ellenzéket és a magyar nemzet újjászületését tűzte zászlajára. A narratívát ugyanis Alekszandr Dugin filozófustól Putyin egykori tanácsadójától kölcsönözte - írta a Libération.

"Orbán és Putyin: Pragmatikus love story, amelytől Brüsszel fél" - címmel közölt írást az orosz államfő budapesti látogatása kapcsán internetes honlapján a liberális pozsonyi Sme csütörtökön. Putyin újabb látogatása azt bizonyítja, hogy speciális viszony van Oroszország és Magyarország között, a találkozó pedig azt mutatja, hogy Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor közeli szövetsége a kölcsönös politikai inspiráción alapszik - vélekedett a szlovák napilap újságírója, Lukás Ondercanin. A szerző úgy véli, hogy a paksi atomerőmű bővítése és az orosz gázszállítási szerződés tervezett meghosszabbítása megoszthatja az EU Oroszországgal szembeni álláspontját.

- MTI -