2017.10.28. 10:20
Katalán válság - Londoni elemzők "kezelhető" gazdasági következményekkel számolnak
London - Londoni pénzügyi elemzők szerint a "Katalán Köztársaság" pénteki kikiáltásával megnövekedtek ugyan a spanyolországi politikai kockázatok, a katalóniai válság legújabb fordulatainak gazdasági hatásai azonban valószínűleg továbbra is kezelhetők maradnak.
London - Londoni pénzügyi elemzők szerint a "Katalán Köztársaság" pénteki kikiáltásával megnövekedtek ugyan a spanyolországi politikai kockázatok, a katalóniai válság legújabb fordulatainak gazdasági hatásai azonban valószínűleg továbbra is kezelhetők maradnak.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics a katalán parlament pénteki döntése után összeállított helyzetértékelésében abból a feltételezéséből indul ki, hogy Madridnak sikerül új tartományi választásokat kieszközölnie Katalóniában. A ház szerint lehetséges az is, hogy a spanyol kormány alkotmánymódosításokkal és a katalán autonómia kiszélesítésével meg tudja békíteni a katalán függetlenségi tábor kevésbé radikális szárnyát.
A Capital Economics londoni elemzői felidézik, hogy amikor a kanadai Quebec tartományban a függetlenségi mozgalom ereje teljében volt, Quebec és Kanada többi részének gazdasága egymáshoz meglehetősen hasonló ütemben növekedett a függetlenségre törekvő quebeci párt 1976-os kormányra kerülése és az 1995-ben tartott második függetlenségi népszavazás közötti időszakban.
A cég szerint ennek alapján feltételezhető, hogy a katalóniai válság gazdasági következményei is kezelhető keretek között maradnak.
A ház szerint a legrosszabb forgatókönyv a baszkföldi függetlenségi mozgalom tetőzése idején tapasztalt gazdasági fejlemények megismétlődése lenne, az egy főre jutó baszkföldi hazai össztermék (GDP) növekedési üteme ugyanis a legrosszabb évben 4 százalékponttal maradt el Spanyolország többi, hasonló adottságú térségeinek GDP-növekedésétől.
A Capital Economics londoni elemzői szerint máris vannak jelei annak, hogy a spanyol gazdaság aktivitása megsínyli a katalán válságot. Az euróövezeti, valamint a francia és a német beszerzésimenedzser-indexek (BMI) e héten ismertté vált előzetes októberi becsléséből tudható, hogy ebben a hónapban ez az aktivitási mérőszám jelentősen csökkent a valutaunió egészének átlagában.
Ha az olasz BMI-index nem változott, a spanyol BMI-mutató 56,4-ről 52-re csökkent októberben a Capital Economics modellszámításai alapján.
A cég londoni elemzői azonban felidézik, hogy a brit EU-tagságról tartott - a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - tavaly júniusi népszavazás után a brit BMI-mérőszám is meredeken zuhant, a brit gazdaság növekedése azonban "egészséges ütemű" maradt.
A Capital Economics elemzői közölték: óvatos derűlátással ítélik meg annak az esélyét, hogy a mostani katalóniai válságot nem kísérik majd olyan erőszakcselekmények, amilyenek a baszkföldi függetlenségi törekvések időszakát jellemezték.
A ház mindezek alapján az eddigi 2,5 százalékról 2,3 százalékra csökkentette a spanyol hazai össztermék jövő évi növekedésére szóló előrejelzését, de hangsúlyozta, hogy ez is egészséges növekedési ütem lenne euróövezeti mércével mérve.
Más nagy londoni házak szerint viszont ha az eszkaláció odáig terjed, hogy Katalónia végül valóban függetlenné válik, a következmények negatív növekedési hatását rövid távon az Európai Unió egésze megérezné.
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR), amely nem sokkal a katalóniai parlament pénteki döntése előtt készített erről tanulmányt, közölte: modellszámításai alapján a katalán elszakadás nettó hatásaként a spanyol GDP-érték a következő 18 hónapban csaknem 3 százalékkal, az Európai Unió egészének hazai összterméke hozzávetőleg 0,25 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amely Katalónia függetlenné válásának gazdasági következményei nélkül ilyen időtávlatban elérhető lenne.
A ház szerint ha a spanyol államadósság felosztásának alapja Katalónia lakosságának 16 százalékos aránya lenne a teljes spanyol népességen belül, akkor a hazai össztermékhez viszonyított spanyol államadósság-ráta Katalónia kiválása után a jelenlegi 99,4 százalékról 115,4 százalékra emelkedne.
A CEBR londoni elemzői hangsúlyozták: e számításaik is arra a feltételezésre alapulnak, hogy a szétválási folyamat békés lenne, nem lennének kísérletek Katalónia megbüntetésére, és a közvetlen rövid távú hatásokon kívül nem jelentkezne járványhatás Spanyolország, illetve Európa más térségeiben.
- MTI -
[related-post post_id="3661946"]
[related-post post_id="3662056"]
[related-post post_id="3662049"]